Sok kicsi – 2010
“Az ünnep előtti utolsó látogatásom emlékétől próbálok szabadulni, hogy én is a családomra, az ünnepre koncentráljak. De nem megy. A félhomályban csillogó három kis szempár, a mocskos kis arcok látványa mélyebben rögződött bennem ahhoz, hogy elfeledjem. Megkopogtatom az ajtót, majd betolom. Kilincs nincs, csak egy madzag. A kutya gyorsan besurran a lábam mellett, és tanácstalanul [...]
Tovább a teljes bejegyzésre



