Ízbolygó

Nos, jól látszik, az elmúlt, a jelenlegi és erősen (úgy tűnik) a jövőbeli időszak nem kedvez a romantikus együttléteknek. A blogolásnak sem, de ez egy másik történet. Azonban a romantikus kajálás alapvetően jó dolog és nagyon tetszett Doctor Pepper kiírása is, aki éppen ezeket a kedves pillanatokat szerette volna visszacsempészni az életünkbe. Jogosan. Hiszen a romantika legnagyobb ellensége a hétköznapok monotonizmusa és szürkesége észrevétlenül és gyorsan körénk szövi hálóját. De azért nyugi kedves szinglik és fiatalok, nem kell ennek feltétlenül bekövetkeznie! De azért legyetek résen….:-))

Background: Nálunk igazán sohasem tombolt a romantika kulináris területen. Mindketten szeretünk/-tünk jókat enni-inni-beszélgetni, de azért azegymástetetjükésezenrémnagyonfelizgulunk nem a mi műfaji sajátosságunk. A gyertyafényt viszont imádom, meg azt ahogy belassul ilyenkor minden, főleg ahogy a pocak is megtelik. Azt azért be kell látnom, hogy még Pötty születése előtt a kulináris-romantika érezhetőbben jelen volt az életünkben. Igazán nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy ő a hibás, de ettől  kimondva-kimondatlanul születésével új élet kezdődött mindannyiunk számára.:-)

Még a meghódításom idején a “becserészési-hadművelet” szerves részét képezték a kulináris örömök, amiket a gyermek későbbi apja zseniálisan (fel)használt a cél érdekében. Sokszor készített ilyen-olyan finomságot, aminek a csetreszét laza eleganciával hagyta maga mögött a konyhában. Ez akkoriban (még) nem zavart. Rém lazán a “nem az én konyhám, majd megoldja” körbe soroltam ezt is. Iszonyúremek camparidzsúzokat kevert és mivel ebből viszonylag sokat meg tudtam inni (jóvanna! Ilyen korszakom is volt!), rendületlenül hordta ki a teraszra, ami a törzshelyünk volt mind étkezés, mind tartózkodás szempontjából.

Amikor már összeköltöztünk csupán annyiban változott meg mindez, hogy egyre inkább én vettem át a konyhai irányítást, ennek minden pro és kontrájával. Részéről pro, hogy nem kellett mosogatnia (sem), kontra hogy egyre kevesebb alkalmat kapott ő a főzésre. Nos, ezen a fájdalmán a vidékre költözés és a nyári konyha kialakítása enyhített valamit. Hiszen, a nyári időszakban rengeteget grillezünk, aminek ő a teljhatalmú ura. És el kell, hogy mondjam, évről-évre jobb benne! Idén már éttermi szinten nyomta a rozé húsok előállítását mind grillen, mind tárcsán. És a bográcsozás, halászfőzés is az ő feladata, a grillcsirkéről már nem is beszélve. Így helyreállt az áhított bálánsz.

Ahogy fentebb írtam, a romantikus, összebújós kajálások sohasem voltak igazán jellemzőek, inkább a borozás-sajtozás zajlott gyertyafénynél ill. sátras ünnepekkor azért kitettünk magunkért a gyertyafényes, készülődős étkezések terén. Pötty születése óta pedig az éttermezés lett az elvonulós, romantikázós együttlétek színtere, megadva a lehetőséget arra, hogy egész este a gyerekről beszélgessünk, csak éppen máshol:-)))

Most viszont Pepper kiírása kapcsán kicsit konfúz módon oldottam meg a feladatot. Még a kiírás előtt le volt fixálva egy baráti párral egy ebéd, amit összevontam a VKF!el és így egy abszolút nem szokványos “double-date” (thx G!) keretében végigettük a (a Férj kedvéért néhány hagyományos elemet is tartalmazó) déli-menüt. S hol maradt a romantika? A terített asztal, jó társaság nekem már önmagában is nagy élmény, még a gyertyafényt is hajlandó vagyok beáldozni érte.:-)

Menü:
Hagymás lepény paradicsomos-kapris szósszal, lazaccal és kaporolajjal
Joghurtkrémes gomba újhagymakrémmel
Sherrys tyúkhúsleves benne főtt zöldségekkel
Paradicsomos-rozmaringos nyúl újhagymával és gnocchi alla romanaval
Túrós brownie
Rugelach

Közben persze mindenféle finom borok is kísérték a fogásokat, ennek taglalásába most nem is mennék bele.

Hagymás lepény paradicsomos-kapris szósszal, lazaccal és kaporolajjal

Hozzávalók:
Tészta:
1 ek olivaolaj
1 ek finomra vágott fokhagyma (4-5 gerezd)
4 ek finomra vágott sonkahagyma (1 fej)
22,5 dkg vaj
28 dkg liszt
22,5 dkg Philadelphia sajtkrém
1 felvert tojás a kenéshez

Paradicsomos-kapribogyós szósz
4-5 paradicsom
3 gerezd fokhagyma
1 sonkahagyma
4 ek kapribogyó
1 ek olívaolaj
2 dl tejszín
só
csipet cukor
frissen őrölt bors
és
Lazac
Kaporolaj

Az olívaolajon 2 percig pirítom a fokhagymát és a sonkahagymát. Majd kicsit hűtöm és a vajjal, liszttel, krémsajttal simára keverem. A kész tésztát folpackba csomagolom és vagy 1 órára a hűtőbe vagy ha sietünk 20 percre a fagyasztóba. A sütőt előmelegítem 180 fokra és a tésztát lisztezett munkalapon 8 darabra osztom és mindegyikből kör alakot készítek, a széleit kicsit felpöndörítem, majd sütőpapírral bélelt sütőlemezre ültetem őket, megkenem tojással és 15-17 perc alatt megsütöm őket.
A paradicsomokat „fenéktájon” ék alakban bemetszem, majd forró vízbe mártom és lehúzom a héjukat. Turmixgépbe dobom a hagymával és a fokhagyma gerezdekkel és az olivaolajjal felöntve összeturmixolom. Serpenyőbe öntöm és besűrítem. Tejszínnel felöntve selymesítem. Végül sózom, cukrozom, borsozom és belekeverem a kapribogyót is. Na ennél a pontnál komoly önmegtartóztatást kellett gyakorolnom, hogy ne egyem meg úgy ahogy van.
Amikor kihűlt a szósz, a lepényekre adagolom, tekerek rá lazacszeleteket és kaporolajjal megszórom, majd tálalom.

PS: Kaporolaj: SOLIO termék. Ez egy magyar cég, aki különböző (13 féle) hidegen sajtolt olajakat gyárt. Hidegsajtolással naponta két-ezerötszáz liter növényi olajat képes előállítani a Solio. A cég tizenöt dolgozónak ad megélhetést. A legtöbbet napraforgóból állítják elő, de készítenek tökmagból, lenmagból, gabonacsírából, dióból, szezámmagból, paprikamagból is különleges termékeket. Szállítanak nagy konyháknak, kozmetikai cégeknek, reformboltoknak, gyógyszergyárnak. Az alapanyag nagy részét maguk termeltetik. A növények a környékről, illetve az ország más részeiből származnak. A sajtolás melléktermékei takarmányként hasznosulnak. A Solio nevéhez köthető az egyik ismert termék a Peponen-kapszula is.

Joghurtkrémes gomba újhagymakrémmel

Hozzávalók (4 személyre):
4 közepes gombafej
2 csokor újhagyma
2 dl tejszín
só
frissen őrölt bors
2 dl száraz fehérbor (chardonnay)
12 levél bazsalikom
1 dl húsleves
extra szűz olívaolaj
1 nagy pohár natúr joghurt

A joghurtot textilben pár óra alatt lecsöpögtetem (legjobb előző éjszaka), majd hozzáadok kevés olívaolajat, csipet sót, borsot és az apróra vágott bazsalikomot. A hagymát vékonyan felkarikázom, majd serpenyőben kevés olajon megpárolom. Felöntöm borral, megrottyantom, majd mehet bele a leves és a tejszín. Lassú tűzön besűrítem a masszát. A gombák tönkjét kitöröm, majd serpenyőben vaj és olívaolaj keverékén mindkét oldalát megsütöm. A kalapokat megtöltöm a joghurtkrémmel ill. a hagymás mártással körítem.

Sherrys tyúkhúsleves benne főtt zöldségekkel
Elkészítése megegyezik a fácánlevésvel, csak a hús és az alkohol más:-)

Kötelező olvasmány a témában!

Folyt.köv.!

PS: Drága Pepper ugye nem haragszol?:-)))))

Mostanában a rengeteg éjszakázás “rámkényszeríti” a teafogysztást. Mert kávét sem lehet büntetlenül nyomni nonstop…

A HVG-től kapott goldenblogos nyereménycsomagban pedig szerepelt egy teakönyv, tele jobbnál-jobb teás idézetekkel.
Kettőt idecitálnék:

“Életünk során főleg három dolgot sajnálhatunk:
az elrontott ifjúságot,
az értelmetlen és bamba bámulással meggyalázott szép festményeket,
valamin a helytelen készítéssel elpazarolt finom teákat.” (kínai közmondás)

“A teának ezerszer tízezer fajtája létezik. Lehet ráncos és merev, akár a barbárok csizmája; sima és petyhüdt, mint a zebu szügye; pödrött, mint a hegyek köziből előgomolygó felhők; enyhén hullámos, akár a lágy szellő fodrozta víz.
Ám lehet olyan is, mint a fazelas vízzel szűrt és isztított agyagja, vagy a frissen szántott talaj, melynek barázdáiban zivatar után patakok folydogálnak. Mindezen változatok a tea legkiválóbbjai.” (Lu Jü)

Az úgy volt….
hogy múlt hétvégén szüret és szüreti napok voltak Szekszárdon. Onnan hazajött velünk egy sertésszűz is a pakkban. Megsütve persze. Mi véresszájúak ezt roséra sütve szeretjük. Nos, a hús itt volt, állapota olyan-amilyen, kidobni meg a világért se akartam volna! Így jött a riszájkling képbe. Szőlő doszta, bor nemkülönben, így a sertésszűz kapott új köntöst, amivel rögtön jobban csúszott!.

Hozzávalók:
1 sertésszűz (nagyjából 20-30 dkg)
(só
frissen őrölt bors
mézes balzsamecet)
2 ek vaj
1 kis fej hagyma apróra vágva
2 ek (meggyes) balzsamecet
4-5 dl vörösbor
2 ek rózsabors
4 marék szőlő (fehér/kék vegyesen)
5 ek tejszín
só
frissen őrölt bors
(kevés étkezési keményítő)

Ha a húst még nem készítette el előttünk senki és rozén szeretjük a következő módszert ajánlom: A sertésszűzet megmosom, lehártyázom, sóval és frissen őrölt borssal ízesítem. Vaj és olivaolaj 1:1 arányú keverékében nagy láng felett a szűzet körbepirítom, majd a serpenyőt félrehúzom a lángról és a mézes balzsamecettel a húst körbekenem, majd ismét nagy láng fölött körbepirítom, hogy szinte kéreg süljön a husira. Ez nagyjából 2 perc. Ekkor a húst átteszem egy tepsibe a pecsenyealjat rálocsolom és 80 fokon még adok neki (méretétől függően! A vastagabb, nagyobb darabokat értelemszerűen tovább hagyom bent) 10-20 percet. Tálalás előtt várok pár percet, hogy a nedvek lecsituljanak.

Ha a sertésszűz megszáradt, tegyünk így:
2 ek vajat serpenyőben felolvasztok, majd az apróra vágott hagymát üvegesre pirítom rajta. Ráöntöm a balzsamecetet és a bort és nagyjából felére beforralom. Ezt követően hozzáadom a rózsaborsot és a szőlőt, 3-4 percig pirítom, majd mehet bele a felcsíkozott hús és a tejszín. Beforralom. Ha nem elég sűrű a szaft, étkezési keményítővel igazíthatunk rajta.

A hétvégi szekszárdi szüreti habzsi-dőzsi után nem is kívántam enni semmit. Még azt is elhatároztam, hogy egész nap teázom (!), meg gyümölcsöt eszek, hogy az elvesztett balance hátha visszaáll. Remekül is ment a dolog kora du-ig, akkor viszont olyan éhes lettem…Váratlanul, hirtelen a semmiből tört rám. Gyorsan össze kellett dobnom valamit, különben (úgy éreztem) menten éhen halok! Ezt a salátát már kinéztem hétvégére, hátha a családot ki tudom billenteni a “sütőtök rozmaringgal, olivaolajas mézzel sütve” bűvköréből. Ez a saláta tényleg gyorsan elkészíthető, tele van vitaminnal és tisztára nyári színei vannak! Már ezért megéri! A sütőtök áldásos hatásairól már itt értekeztem.

Hozzávalók:
1 kisebb sütőtök
kevés Halen Món Vanilla Sea Salt
frissen őrölt bors
3 ek vaj
1 ág rozmaring
2 ág kakukkfű
2 savanykás alma
fél lime leve
fél sonkahagyma apróra vágva
4 ek olivaolaj
1 ek mangós balzsamecet
1 ek banános balzsamecet
só
frissen őrölt bors
2 ek száraz serpenyőben megpirított tökmag

A sütőtököt meghámozom, kiszedem a magjait és vékony csíkokra, majd vékony hasábokra vágom és az olvasztott vajon kevergetem, tekergetem. Szórok rá Halen Moon vaníliás sót és őrlök rá borsot is. Amikor már puha, de még nem krémes, félrehúzom a lángról. Az almát negyedbe vágom, kiszedem a magházát, majd vékonyan feleszeletelem és átforgatom a lime levével, hogy ne barnuljon meg. Az olivaolajból, kétféle balzsamecetből, sóból, borsból vinaigrettet készítek és összeforgatom az almával, a hagymával és az időközben kihűlt sütőtökkel. Rászórom a tökmagot és már fogyasztható is.

Forrás: Lecker 2008/10

Imádom a kürtőskalácsot. Ritkán, de ilyen-olyan szabadtéri rendezvények alkalmával ki lehet fogni igazán fantasztikus darabokat! Legjobban azt szeretem, amelyik kívül ropog kicsit, belül pedig omlósan puha. Hétvégén a szekszárdi szüreti napokon jártunk és igazán remekbeszabott kürtőkalácsot lehetett kapni! Kint tombolt a hideg (télikabát+stóla!), a kürtőskalácsos sátorban pedig ingujjban dolgoztak a nők s férfiak. Tavaly még nekem is jutott… Nem ingujj, hanem kalács. Idén újra sorba kellett állni érte…:-))) És a kétésféléves be is vágott egyedül egy egészet még úgy langymelegen, közben pedig mindenáron a színpadra akart feljutni a néptáncosok közé! Aztán feladta és kürtőskaláccsal a kezében ropta a színpad előtt.