BABA-GASZTRO,
avagy mit adjunk enni a gyermekünknek?!
3 héttel ezelőtt élményekkel gazdagodtam bölcsi-gasztro (ez lehet, hogy káromkodásnak tűnik…) fronton. Budapest vonzáskörzetében élünk, nagyságrendileg 10.000-es községben. Állami bölcsi nincsen. Futottam egy kört a környéken, hogy feltérképezzem a lehetőségeket. Az egyik magánbölcsi vezetője büszkén mesélte el a bölcsis ebéddel kapcsolatban, hogy hozatják (manapság ez a normális!), de már nem “norbiupdate-t”, mert képzeljem el! Nem ették a gyerekek!!! (megj.: most a Gastroyal szállít nekik…) További olaj volt a tűzre Szinbádék bejegyzésé-ben szereplő anyuka, aki rácsodálkozott a home-made babakajára, valamint a ma megjelent Figyelő is megdöbbentő adatokat tárt elém: itthon évi 20 millió üveg bébiétel fogy, 4-6 milliárd forint értékben!!!
Már korábban is terveztem, de most eldöntöttem, külön kategóriát szentelek a “gyermekétkeztetés” témakörnek, BABA-GASZTRO címmel.
Vágjunk is bele, ám elöljáróban szeretnék leszögezni ezt-azt:
– Nem vagyok dietetikus, sem orvos, sem védőnő. Ez egy ötletcsokor, a nálunk bevált tippek, módszerek összeszedve
– Nem vagyuk egyformák. Gyermekeink sem azok!!! Ergo nem mindenkinek válnak be az általam leírtak. A második gyerek után, lehet, hogy upgradelek majd pár dolgot:-), addig is….
– Nem szeretnék felvágni az egy elemű mintánkkal, csupán jó volna ötletet adni másoknak. Megmutatni, hogy nem is olyan bonyolult és időt rabló dolog a babára főzni. Szeretnék szemeket felnyitni: lehet, hogy a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldásnak tűnik levenni valamit készen a polcról, de heti 2-3 óra ráfordítással minőségi ételt adhatunk a számunkra legfontosabbaknak!
– Mivel nálunk a védőnő utoljára Pocok 3 hetes korában volt, így nem vagyok túlzottan képben (nem is célom), hogy mik az aktuális “zöldségkontragyümölcsvagyéppenfordítva bevezetési irányzatok”, az én alapelvem (ebben is): A JÓZAN PARASZTI ÉSZ.
– Átrágtam magam Dr. Kerekes Judit “Babatáplálás kézikönyve” c. könyvön, meg még egy rakat színes-szagos internacionálison, de a korábban említett volt az egyik leghasználhatóbb. Hogy finom fogalmazzak ez sem a fúziós konyháról szánt sorokat, de legalább az alapokat jól összeszedi.
– Korosztályonként kezelem a kajákat, rugalmas határokkal. Próbálkozzon bátran mindneki! Egy dolog fix: a gyermek nem fog éhen halni, akkor sem, ha egy nap nem eszi meg az általunk megálmodott és szuperfinomnak talált ételt! Lehet, hogy nem ízlik neki…. Majd a következő étkezéskor többet eszik. Higgyétek el, igazi kis túlélőket hoztatok világra!!!
* * *
BLOGGERTÁRSAIM!
A blogokból kitűnik, jópáran közületek otthon vannak kisgyermekkel. Kommentezzetek, hozzatok ötleteket, írjátok le, ki-hogyan “vészelte” át ezeket az időszakokat! Segítsünk azoknak, akik hiszékenységből, lustaságból vagy csak ötlethiányból kifolyólag a bolti konzervkaját tömik a gyermekükbe! Ébresszük fel a felelősségettudatot az anyukákban a gyermekük táplálásával kapcsolatban! Hiszen már kicsi korban megalapozzuk a gyermek ételhez, étkezésekhez fűződő viszonyát.
És ahogy a régiek tartják “AMIT ESZEL – AZZÁ LESZEL!”.
