Már megint zabpelyhes keksz, most aszalt szilvával
Már kopogtat a tavasz! Reggelente madárcsivitelésre ébredek, aztán egész nap símogatnak a napsugarak… Idilli… Ehhez képest a valóság merőben más képet ad. Pötty valamilyen rejtélyes okból kifolyólag az utóbbi két hétben pitymallatkor ébred, amikor én még alig bírom kinyitni a csipáimat. Nagy nehezen összeszedem magam és átvonszolom magam hozzá, hogy elmormoljam neki, még rohadt korán […]
Tovább a teljes bejegyzésre