Ízbolygó

Imádom a linzerféléket. Különösen így karácsony körül csúsznak nagy sebességgel. Ez is egy linzer, mandulával a tésztájában. Isteni savanykás ribizlilekvárt kaptam keresztanyámtól, azzal kenegettem meg őket.

Hozzávalók:
25 dkg liszt
15 dkg vaj
5 dkg cukor
1 tojás
7 dkg mandula
1 cs vaníliás cukor
fél tk sütőpor
(ribizli)lekvár
étcsokoládé felolvasztva

A lekvár kivételével az alapanyagokból morzsás tésztát gyúrok, majd fóliába csomagolom és hűtőbe teszem minimum fél órára. Ezt követően 3 mm-re nyújtom, majd kiszaggatom. 18 fokos sütőben 8-10 perc alatt aranysárgára sütöm. A kekszeket lekvárral összeragasztom. A csokit gőz fölött megolvasztom, majd a fenyőre cseppentek és ebbe egy mandulát nyomok. Kihűtöm.

Forrás: Kochen&Küche 2007/12

Idén ezekkel készülök, hogy ne csak a lelkünk teljen el boldogsággal:-)

Szenteste:

25-én:

26-án:

És persze lesz még pár süti, eggnog, ez meg az…:-)

Menü 2007

Menü 2006

Már tavaly is nagy segítségnek bizonyult Pöttyöm a mézeskalácsgyártásban, de akkoriban inkább az igyekezete volt figyelemre méltó. Idén aztán külön asztalnál, DPnek hála saját köténykében, saját felszereléssel (“Hol a dúlófám anya??? Nincc meg?!”) készítette az esernyő alakú mézeskalácsokat. Mert ez a jele az oviban:-))) És mert az olyan karácsonyos.

Dolgozom. Most.

Loptam. Lebuktam:-))) Vicces.

Nálunk nem volt szokás beiglit sütni. Sokáig nem is tudtam, mi a különbség a kalács és a beigli között. Már majdnem 2 éves voltam, amikor először kiderült mi is ez valójában. Volt egy másik vicces is, az a pácsó, amin évekig töprengtem mi lehet, mire felvilágosított valaki, hogy az nem pácsó, hanem pác-só:-)))
Szóval a beigli témában nem mélyültem el soha igazán, aztán idén meg elkészítettem az elsőt, azt is reformosan. Mindenképpen megér egy misét! Leginkább maga a tészta az, ami szuper és sokféleképpen hasznosítható/tölthető!

Hozzávalók:
50 dkg tönkölyliszt
25 dkg vaj
1 tojás+2 sárgája
1 pohár tejföl
2 dkg élesztő
3 kanál barna cukor
fél tk sütőpor
Töltelék
50 dkg darált dió
1 citrom reszelt héja
narancslekvár
fahéj
méz
2 marék mazsola
3-4 dl tej

A lisztet, vajat, tojást és a két sárgáját, a sütőport és a cukrot összekeverem. Az élesztőt a tejfölbe morzsolom és a tésztához adom. Az egészből egy jó állagú, zsíros tésztát gyúrok, majd pihentetem fél órát a hűtőben. A diót a tejjel összemelegítem. Tejből éppen csak annyit kell a dióhoz adni, hogy jól keverhető massza legyen belőle. Ha kész, mézzel és fahéjjal ízesítem és belekeverem a mazsolát is. Ezt követően vékonyra nyújtom a tésztát és vizes kézzel elkenem rajta a tölteléket. A narancslekvárral bepöttyözöm a tésztát. Mint a rétest feltekerem és 160 fokon egy órát sütöm. Én nem márványoztam a tetejét. Tejjel kikevert, rummal ízesített gesztenyemasszát is tölthetünk a tésztába. Készíthetünk belőle kifliket is, nem muszáj rúdban megsütni.

Mezei Elmira receptje

December 22-e lett. Még mindig nem értem, hogyan s miként… De most már kezdek magamhoz térni a meglepetésből és aktivizálni magam. Eddig cantuccinit gyártottam viszonylag nagyipari keretek között gasztroajándék gyanánt, illetve nagy sikert aratott GR karamellszósza is helyes kis üvegcsékbe töltve. Készült már szaloncukor is málnazselés, meg gránátalma-zselés. És ez a keksz, ami szerintem nem fogja megérni a 24-ét:-))) Ugyanis igen jó! A citrom és a kókusz finoman érezhető benne, ropogós, jó darab! Az ünnepi menü is alakulgat.

Hozzávalók:
20 dkg liszt
7,5 dkg cukor
csipet só
1 tojás
10 dkg vaj
2 citrom (bio ha lehet)
10 dkg fehér csoki
8 dkg kókuszreszelék

A sütőt előmelegítem 180 fokra. A lisztből, cukorból, tojásból, sóból és vajból morzsás tésztát keverek egy pillanat alatt robotgéppel. A citromok héját belereszelem, a levüket kifacsarom és a tésztához adom. A fehér csokit apróra vagdosom és szintén a masszához adom. Vizes kézzel pici golyókat formálok belőle, amit a két tenyerem között ellapítok és sütőpapírral bélelt tepsire ültetem őket, majd 12-14 perc alatt aranysárgára sütöm őket.

Forrás: 1 tészta-50 keksz