Ízbolygó

A kéksajtos kekszeknél már megénekelt provence-i főzőesten Christine Chapot készítette ezt az egyszerű és nagyszerű ételt. Még csak kevésszer használtam sütőzacskót, de a sertésszűznek így felkabátolva kifejezettem jót tett ez az elkészítési mód. A cukkini-graten pedig már csak azért is isteni, mert fullon van cukkinivel, amit ugye imádunk!

Hozzávalók:
1 sertésszűz
6 szelet prosciutto crudo és 6 szelet pancetta
25 dkg ricotta
jó sok zsálya
provence-i fűszerkeverék
só
frissen őrölt bors

A sütőzacskó oldalát szétvágom és kinyitom. Szemrevételezem a húst. A sütőzacskóra ráfektetem a szalonna és sonka szeleteket, mégpedig úgy hogy egymásra feküdjenek és akkora felületet lefogjanak, mint a hús. A zsályát megmosom, finomra vágom, majd összekeverem a ricottával. Finoman sózom, borsozom is a ricotta krémet és a húst is. A sonka-szalonnára rákenem a ricotta krémet, majd ráfektetem a húst, szorosan feltekerem és a sütőzacskó végeit lezárom. A sütőt 200 fokra melegítem, a hús-csomagot tepsibe teszem és 50 percig sütöm. Azután sütőzacskót szétnyitom és még 5 percig pirítom grill fokozaton.

Cukkini graten

Hozzávalók:
6-8 salátacukkini
2,5 dl tejszín
4 gerezd fokhagyma
2 tojásfehérje
20 dkg emmentáli sajt
só
frissen őrölt bors
2 ek provence-i fűszerkeverék
fehérbor

A cukkiniket megmosom, leszárazom és 4-et 1/2cmes karikákra vágok. A maradék cukkinit felkockázom. Egy tűzálló tálat kivajazok, megszórom reszelt sajttal és belefektetem a cukkinikarikák felét. 4 gerezd fokhagymát megpucolok és kettőt lereszelek, másik kettőt átnyomom a zúzón. Forró serpenyőben pirítgatom őket, míg nedvességtartalmuk el nem párolog. Ekkor hozzáadom a felkockázott cukkinit, ráöntöm a tejszínt és hagyom sűrűsödni.. Sóval, borssal, provence-i fűszerrel ízesítem. A tojások fehérjét felverem, majd ha elkészült a cukkinis keverék és kicsit hűlt is, beleforgatom. A cukkins-habos masszát a tűzálló tálban lévőre merem, megszórom sajttal és befedem a maradék cukkinikarikákkal. A tetejére sajtot szórok és meglocsolom pár eknyi borral. 180 fokon 20 percig sütöm.

Gabojsza, akivel együtt voltam ott, már korábban megírta mindezt.

A múlt héten a “TÖK” hete volt nálunk és arra készült ez a torta. Érdekessége csupán annyi, hogy a kókusszal, mandulával és a dióval hanemalegjobb kvartett-ízhatást alkotott, ezért gondoltam, megemlékezek róla itt is. Készült egy sütőtökös-áfonyás muffin is, de mire felnéztem maszatos gyerekarcok és morzsák fogadtak, így azt reprodukálnom kell.:-)

Hozzávalók:
2 evőkanál olvasztott vaj
4 dl tejszín
3 nagy tojás
1 teáskanál őrölt fahéj
csipet só
5 dl-nyi megfőzött és pépesített tökvelő
15 dkg kókuszreszelék
1 dl száraz serpenyőben pirított mandulaszelet
5 ek őrölt dió
1 Tante Fanny linzertészta
5 dkg méz
1 evőkanál keményítő

A sütőformát kivajazom, majd belefektetem a tésztát. A pépesített tökvelőt összekeverem a mézzel majd egyenként hozzáadom a tojásokat. Belekeverem a tejszínt, végül a diót, mandulát, fahéjat, sót, keményítőt és az olvasztott vajat. Beleforgatom a kókuszt, majd az egészet a tésztára öntöm. Irány a sütő bő egy órára, míg a közepe is meg nem szilárdul. A formában hagyom kihűlni.

Forrás – átdolgozva: nana.hu

A pénteki zúzós éjszaka, a szombati rehab után, tegnap arra ébredtem, nem kívánom a húst. Gondolom, ez valami átmeneti dolog, mindenesetre ismét egy indiai valósult meg ebéd gyanánt. Míg a többiek a székelykáposztát tömték magukba, én döbbenetes mennyiségű citromfüves-mentás csicseriborsó-sütőtök curryt lapátoltam be, ami csípős is volt, nem kicsit és ez is kifejezetten jól esett. A család bár nem mondta, hogy ne étkezzek velük, de furcsán méregettek és a kérdésemre, “Kér valaki ilyet?” mély csend volt a válasz… csak bámulták a káposztájukat némán.:-)

Hozzávalók:
2 bögre csicseriborsó (vízbe áztatva egész éjszaka)
1 fej hagyma
1 ek mustármag
10 nagyobb levél citromfű
1/2 csokor koriander
1/2 csokor menta
1 ek mild madras curry
1 tk római kömény
1 tk fahéj
1 nagyobb sütőtök fele (40-50 dkg nagyjából)
fél l kókusztej
1 citrom leve
natúr joghurt
só

1 ek olívaolajon megpattogtatom a mustármagot és a római köményt, hozzáadom a curryt, a felaprított mentát, citromfüvet, hagymát és a fahéjat és közepes lángon krémesítem. Amikor már száll az illata és a hagyma is jó, valamint a család többi tagja élénken érdeklődik, hogy mitől van ilyen bakelitszag (????), akkor beleöntöm a meghámozott, felkockázott tököt és a csicseriborsót, felöntöm a kókusztejjel és addig rotyogtatom, amíg a borsó és a tök is meg nem puhul. A végén belefacsarom a citromot, sózom, ha kell és natúr joghurttal tálalom.
Forró naan kenyérrel tunkolni a legjobb, de annak híján bármilyen egyéb kenyér megteszi:-).

Az alapreceptet a GoodFood októberi számában találtam.

Csak nem bírok kimenekülni ebből az indiavonzalmamból… És még egy indiai főzőesten is jártam az elmúlt hetekben. Apropó főzőest! Kicsit hanyagolva a Culinarist, M barátnőmmel benéztünk egy ChefParade főzőestre. Komoly élményt és beszédtémát adott pár hétre annyi bizonyos! Ha osztályoznom kellene az 5-ös skálán összességében egy 2-est utalnék ki nekik. A lány, aki tartotta, mindamellett, hogy elvégzett egy szakácstanfolyamot felnőttképzés keretén belül és hogy helyesen mosolygott, szóval mindemellett, irtó nagy hülyeségeket mondott és csinált. Maga a főzőest “Olasz” néven futott és mivel a ChP konyvesboltjában (na ez hogyan lehet????) tartották, rögvest azzal startoltunk, hogy az első negyed órában levágták a grillek a biztosítékot. Addigra mondjuk nálam is kiverte a “stáb”, de mivel ketten voltunk és be kell valljam nagyon kíváncsi voltam, mi következhet még, hát maradtunk… Jöttek még fura “olasz” receptek. Fokhagymapaszta friss fokhagyma helyett. Rothadt padlizsán, amin csak mi akadtunk fel, a többi főzőtársunk boldogan szeletelte bele a barna részeket az ételébe. Volt szárított bazsalikom és oreganó, amit azért manapság frissen sem bonyolult beszerezni. Hozzáteszem azért egy kis bazsalikomnövényt bemutattak, hogy hát ilyen élőben. Volt még AROgumimozzarella és egyéb gyötrelmek. Az i-re a pontot a desszert tette fel. Panna cotta volt, amibe sikerült annyi zselatint beleönteni, hogy leginkább kocsonyára hasonlított… De a lány, aki tartotta, büszkén mesélte a sok csillogó szemű fakanalatakezébenmégsohanemfogott résztvevőnek, hogy ilyen a tutiautentik panna cotta és a lényeg, hogy kemény legyen és zselés… Háááát, elég kiábrándító volt. Mindezt majd’ 9000 Ft-ért.

De vissza az indiai esthez a Culinarisban. Allen Diwan helyett egy hölgy, Kamlesh Sharma, a Szép kis India bolt tulajonosa főzött. Rájöttem azonban egy dologra! Egy főzőest akkor sikeres, ha a séf, nemcsak szakmailag van a topon, hanem jó a stílusa, amivel magával ragadja az okulni vágyó népeket! Az indiait tartó hölgy nagyon szimpatikus volt, de rém halkan beszélt, akkor is csak a Culinarisos lányokhoz, akik meg fordítottak… De! Ott készült egy csirkés kaja, amire még ráerősített egy GoodFoodos, aztán meg legyártottam a saját verziómat. A fogadtatás a szokásos: már megint indiai? Miért nem lehet valami normális dolgot főzni???!!! De azért megették. Még Pöttyöm is, pedig picit csípett is.

Hozzávalók:
50 dkg csirkemellfilé felkockázva
2 fej hagyma
nagy csokor koriander
40 dkg hámozott, darabolt paradicsom (polpa-Mutti)
4 cm-es gyömbérdarab
4 dl kókusztej
1 citrom
3 gerezd fokhagyma (Pötty szerint fokmátyá)
2 marék száraz serpenyőben megpirított mandulaszelet
2 dl natúr joghurt
1-2 tk garam masala
1 tk őrölt római kömény
1-2 tk curry
1 tk fahéj
4 szem kardamom megtörve
só
mogyoróolaj

A hagymákat vékony csíkokra szelem és a mogyoróolaj és 1 ek vaj keverékén közepes lángon megpárolom. Amikor már majdnem üveges ráreszelem a fokhagymát és a gyömbért és pirítom őket pár percig. Míg ez pirul, néha megkeverem és a koriandert apróra vágom és a hagymás cucchoz adom. Mehet bele a fahéj, kardamom, őrölt római kömény, a curry és a garam masala is. Mikor már szuperfinom illat terjeng a konyhában, beleteszem a csirkemellfilét és kifehérítem. Ráöntöm a darabolt paradicsomot és pár perccel később a kókusztejet. Sózom, borsozom és rotyogtatom addig, míg a finom sűrű masszában meg nem főnek a csirkedarabok. A végén rányomom a citrom levét.

Sáfrányos jázminrizzsel tálaltam és a tetejére kevés natúr joghurtot tettem. És persze megszórtam friss korianderrel. Így együtt fantasztikus ízhatást adott!

Ahogy korosodok, egyre több olyan dolggal kerülök kapcsolatba, szeretem meg (?!), amiről korábban azt gondoltam, na azt soha! Soha nem voltam a hús-gyümölcs kombináció nagy barátja, ez alól a vad-piros gyümölcs volt csupán kivétel. Mostanában meg….no hallod! Saját magam arra vetemedek, hogy húst gyümölccsel tálaljak fel! Pöttyöm apjának kerekedett is a szeme rendesen, de szólni már nem szól, esetleg utána, ha nagyon nem jött be neki, azt azért megjegyzi.:-) De ez nem az eset volt!:-))

Hozzávalók (2+2 fél személy)
1 nagyobb kacsamell filé
2 birs
1 citrom leve
3 dl almalé
3 ek cukor
3 ek vaj
1 egész fahéj
2 kardamommag megtörve
só
frissen őrölt bors

Megküzdök a birssel, nagyobb darabokra vágom és kiszedem a magházát és meglocsolom a citrom levével. Egy lábasban 3 ek cukrot karamellizálok, majd 1 ek vaja feloldok benne. Felhúzom az almalével és addig kevergetem amíg a karamell fel nem olvad benne. Hozzáadom a felkockázott birset, a fahéjat és a kadamomot, majd a birset puhára főzöm. A kacsamell bőrös részét finoman becsíkozom, sóval, frissen őrölt borssal megszórom a bőrös felét. A kacsamellet serpenyőben 1 ek olívaolaj+1 ek vaj keverékén 4-5 percig pirítom, majd megfordítom és a húsos oldalnak is adok 3 percet. A serpenyőt lefedem, lángot közepesre állítom és kacsamell nagyságától függően még 5-7 percig sütöm/párolom. A végeredmény tökéletesen rózsaszín kacsamell lesz. Ráérősebb megoldás, ha a serpenyős körbepirítás után még sütőbe toljuk 80 fokon nagyjából még 20 percre. A kacsa után visszamaradt pecsenyelébe öntöm a birs kompótot és felfőzöm. 1 ek vajjal simítom, sóval, borssal ízesítem.
Petrezselymes ettünk hozzá, de finom pürével is.

Ez a birs téma egyébként olyan finom, hogy a délután folyamán simán elkanalaztam a maradékot….

Lecker 2008/10