Ízbolygó

Most, hogy az életem/tünk alapvetően megváltozik szeptembertől és ennek előkészítése már jelenleg is zajlik, előfordul, hogy még kevésbé tervezek, mint eddig és csak a fantáziámra hagyatkozhatok déltájban, amikor Pöttyel az ügyintézésből farkaséhesen hazaesünk. Ez a burgonyás étel már többször megmentett bennünket az éhenhalás elől. Mint például tegnap is…

Történt, hogy a hétvégi grillezésről maradt fóliában kevés vajjal párolt/sütött burgonya, amit csak elő kellett kapnom a hűtőből. Ezek néha tényleg megmentenek, mivel sokféleképpen hasznosíthatóak a továbbiakban. Készülhet belőle isteni krémes burgonyapüré, felkarikázva uborkával saláta, burgonyarakottas, mozzarellás-juhtúrós burgonya és még folytathatnám. De az egyik leglaktatóbb kétség nem fér hozzá, hogy a hússal (is) töltött verzió.

Hozzávalók:
6 nagyobb fóliában sült/párolt burgonya
30 dkg darált marhahús
1 csokor újhagyma
6 szelet bacon
8 dkg füstölt sajt
1 dl tejszín
3-5 dkg vaj
2 ek magos dijoni mustár
fél citrom leve
só
frissen őrölt bors

A hagymát apróra vágom és a szalonnát felcsíkozom és zsírjára sütöm. Ezen üvegesre párolom a hagymát, majd hozzáadom a darált húst, sózom, frissen őrölt borssal megszórom. Amikor a hús már fehér és meg is rottyant, hozzákeverem a mustárt, a citrom levét, a tejszínt, a vajat, belereszelem a sajtot és összeforgatom. A burgonyákat, ha éppen nem akkor sütöm (ha igen: 210 fokon alufóliába csomagolva egy kis vajjal 40 perc alatt megpárolom), akkor félbevágom és kikaparom óvatosan a belsejét és a masszához adom. Az így kikevert tölteléket a burgonyákba visszatöltöm, majd 180 fokon további 20 perc alatt grillezve megsütöm. Kapros tejfölt ettünk hozzá.

Igazi, könnyű, nyári, pikáns süti, aminek érdekessége, hogy a tésztájába búzadara is került. Korábban írtam már egy grízes sütiről, az is igazán különleges darab, de ennek sem kell szégyenkeznie mellette. Vanília fagyival igen finom. Hathatós konyhai segítségem szorgosan munkálkodott a gyümölcsök elhelyezésében ill. néha úgy gondolta, inkább leeszi őket a sütiről…persze szigorúan miután rápakolta, így viszonylag komoly mennyiségű nyers tésztát is elfogyasztott, ami úgy nem, később kisülve viszont nagyon ízlett neki. A szirupos locsolást nem érdemes lespórolni, mert így kissé “szottyosabb” a végeredmény.

Hozzávalók:
12,5 dkg vaj
0,5 l natúr joghurt
4 tojás
15 dkg cukor
3 cs vaníliás cukor
20 dkg liszt
20 dkg búzadara
1 tk sütőpor
Tetejére:
1 lime
1 ek mangó balzsam
1,5 dl víz
8 dkg cukor

A nedves hozzávalókat a nedvesekkel, a szárazakat a szárazakkal keverem össze. Tehát egyrészt a joghurtot, tojást, cukrot és vaníliás cukrot összekeverem, majd az olvasztott vajat hozzáadom. Másrészt a lisztet a grízzel és a sütőporral keverem egybe majd a joghurtos masszához adom. A tésztát kivajazott tepsibe (lehetőleg nagyobba, pl. 30X40esbe) öntöm, majd a tetejét kirakom nektarinnal és málnával. 180 fokon 30 percig sütöttem, és amikor aranysárgára sült, meglocsoltam 1,5 dl lime-mangó sziruppal, amit úgy készítettem, hogy a lime levét a cukorral, a vízzel és a mangós balzsamecettel összeforraltam és a végén, majd ezzel a sziruppal “megitattam” a kisült sütit.

KicsiVú kicsit másképp készítette

Ötlet: Viva! 2008/7

Kínzó édesség utáni vágyunkat hivatott csillapítani ez a nasi. Rekkenő hőségek idejére való desszert.

Hozzávalók:
25 dkg túró
3 lap zselatin
2 tojás
1 bio-lime héja és leve
kevés méz
6 őszibarack
2 ek méz

A zseltint hideg vízbe áztatom. A tojások sárgáját a lime héjával és levével habosra keverem, majd hozzáadom a túrót is. A zselatint kinyomkodom és 4 ek pezsgővel felforralom, majd a tűzről lehúzva adok hozzá egy ek túrós masszát, hogy hűljön. Majd még egy ek-nyit és utána összekeverem már az egész túrós masszával, hiszen addigra már hűl annyit, hogy ne ugorjon össze a hirtelen hőmérsékletkülönbségtől. A tojások fehérjét csipet sóval kemény habá verem és a túrókrémbe keverem. A túrókrémet hűtőben lehűtöm.
Közben a barackokat meghámozom és az 1/3át botmixerrel leturmixolom, majd a mézzel összerottyantom.

Viva! 2008/6.

Ez lényegében egy tematikus lekvár-poszt. A barackok dzsemmé lényegülnek át, erről szól csupán. No de milyen lekvárokká?! Újfent kaptak alkoholkíséretet is és az olyan nagyot dobott rajtuk, hogy a maradék sárgabarack, ami jelenleg még a veremben pihen, is alkoholos segédletet kap valamilyen formában…. Vagy csokisat, mert az is nagyon jó…

Camparis őszilekvár gyömbérrel és fahéjjal

Hozzávalók:
1,6 kg őszibarack
2 tk fahéj
3 cm gyömbér lereszelve
22 dkg cukor
1 dl Campari
1,5 cs Dzsemfix 3:1

A gyümölcs héját lehúzom és kimagozom, majd vaslábosba teszem. A botmixeremmel az 1/3-át leturmixolom, majd belereszelem a gyömbért, hozzáadom a fahéjat, a cukrot, a dzsemfixet. Felforralom, beleöntöm a Camparit és 3 percig zubogtatva főzöm. Sterilizált üvegekbe töltöm, amiket (ha már a tetejüket rácsavaroztam), negyed órára fejre állítom.

Sárgabarack lekvár Grand Marnier-val

Hozzávalók:
2,1 kg sárgabarack
2 cm gyömbér lereszelve
15 dkg cukor
1 rúd vanília kikapart magjai
1,5 dl Grand Marnier

A gyümölcsöt megmosom, kimagozom, majd vaslábosba teszem. A botmixeremmel az 1/3-át leturmixolom, majd belereszelem a gyömbért, hozzáadom a vanília magjait, a cukrot, a dzsemfixet. Felforralom, hozzáadom a Grand Marnier-t és 3 percig zubogtatva főzöm. Sterilizált üvegekbe töltöm, amiket (ha már a tetejüket rácsavaroztam), negyed órára fejre állítom.

Pöttyöm “csüti”-függő lett. Hétvégente elképzelhetetlen úgy étkezés, hogy ne harsanna fel az etetőszékből már az elején: “Lesz csüti?”. Ha igennel bíztatom, már a leves után követeli… Ha nemmel (és már fáradt és éhes) sírva fakad… Ember legyen a talpán, aki konfliktusok nélkül, szőrös fejjel átvészeli a dackorszakot. És ő még nem is nevezhető súlyos esetnek. Jöhet minden, amit “kiszvillával” vagy kanállal kell enni. Le nem pottyan egy morzsa sem, olyan alaposan puszilja be az édességet.

Hétfőn azonban “becapódott”, ugyanis akkor készítettem ezt a “tortát”, ami mivel csütiformában készült, le nem tudtam beszélni róla, hogy “tojta” vagy “csüti”. Szorgalmasan tapicskolta kis mancsaival a tésztát, szelte a paradicsomot és a bazsalikomot a műanyag késével és közben lopkodta a sonkát és rágcsálta a parmezánt. Majd amikor kijött a sütőből és megkóstolta akkor esett le neki, hogy itt bizony nem is csütiről van szó… Azért immel-ámmal megette, de azt a csalódott arcocskát sohasem fogom elfelejteni, ahogy mondja: “Ez nem is csüti. Emmász.”

A sonka-paradicsom-parmezán-bazsalikom négyesfogattal szinte biztos, hogy nyerő lesz a végeredmény. Legyen szó egy jó pastáról, pitéről vagy akár friss kenyérrel kevés olivaolajjal antipastiról, egyszerűen nem lehet vele hibázni. Ez a torta is ilyen volt, egyszerű és elronthatatlan…. Ízben azonban remek! Friss zöldsalátával ettük.

Hozzávalók:
Tészta
5 dkg parmezán
15 dkg liszt
só
frissen őrölt bors
szerecsendió
10 dkg hideg vaj
Töltelék
4 tojás
14 db koktélparadicsom
2,5 dl tejszín
14 levél bazsalikom
10 dkg pármai sonka

A tésztához a lisztet, a reszelt parmezán felét, fél tk sót, a kockákra vágott vajat egy tojással összegyúrom,
majd folpackba csomagolom és fél órára lehűtöm. Ezt követően kevés liszttel kinyújtom, majd egy quiche formába sütőpapírt terítek és arra simítom a tésztát. Oldalfalat is készítek, hogy nem folyjon ki majd a töltelék. Villával megszurkálom és felhasználásig hűőbe teszem. A tejszínt, a reszelt parmezán másik felével, a 3 tojással összekeverem, sózom, borsozom és szerecsendióval megszórom. A bazsalikomot apróra vágom és szintén a masszába keverem. A pármai sonkát is feldarabolom. A tésztára pakolom a felezett koktélparadicsomokat, rászórom a pármai sonka darabokat, majd nyakon öntöm a tejszínes masszával. 200 fokon 45 perc alatt
aranybarnára sütöm. Hidegen és melegen is kíváló.

Ötlet: Lecker 2008/7-8