Ízbolygó

A tavasz sztárja (mint sokaknál) nálunk is az eper. Leginkább magában, vagy egy kis tejföllel/balzsamecettel (vagy mindkettővel egyszerre) meglocsolva szeretem. A nem túl édes túrós, ricottás torták nagyon futnak nálunk, úgyhogy nagyon megörültem ennek a frissen felfedezett receptnek. A tésztája nagyon egyszerű kevert tészta, mégis a liszt-vaj-cukor közel azonos mennyisége miatt kicsit muffin hatású, csak persze lapos:-)

Hozzávalók:
22,5 dkg vaj
22,5 dkg liszt
20 dkg barna cukor
4 tojás
2 csapott tk sütőpor
25 dkg eper
2 tk jófajta balzsamecet (itt 25 éves. Hmmm, mint a méz!)
25 dkg ricotta
1 kezeletlen citrom leve és héja

Két 24 cm-es kapcsos tortaformát kivajazok és kilisztezek. Akinek nincs kettő, ne hagyja abba az olvasást! Majd két részletben süti meg!!!
A vajat és a cukrot habosra keverem a robotgéppel, majd egyesével hozzáadom a tojásokat. A lisztet a sütőporral elkeverem és a masszához adom. A torta tésztáját elfelezem és a két formába elosztom (vagy csak a felét sütöm ki). Két forma esetén 150 fokon légkeveréssel 25-30 percig sütöm, míg aranyszínűek nem lesznek. (Egy forma esetén 175 fokon légkeverés nélkül.)
Ha kisültek hagyom kihűlni őket. Az epreket megmosom, leszárítom és felszeletelem, majd a balzsamecettel nyakon öntöm és összeforgatom. A ricottát a citrom lerezselt héjával és a levével kikeverem, majd az egyik tortalapra kenem, rápakolom a lecsepegett epreket és ráhelyezem a tetejét. Nekem maradt egy kevés ricottám, azt a maradék balzsamecettel elkevertem és a torta tetejére kentem.

Jamie Oliver készítette a júniusi Leckerben.

A sáfrány és cayenne bors nem túl gyakori páros az általam elkészített ételekben. Az elmúlt időszakban azonban arra lettem figyelmes, hogy egyre gyakrabban kapok kedvet az általam eddig hanyagolt terület, a távol keleti konyhák (indiai-keleti-thai stb.) ízeinek kipróbálásához. A család mindenddig a tesztételeket vegyesen fogadta. Pötty apja a jómúltkor készített tajine-omra nem kapott rá és a kuszkuszról is igen lesajnálóan nyilatkozott… Érdekes módon azonban ezt az ételt jól fogadta! Lehet, hogy a cayenne bors csípőssége miatt, amit viszont Pötty miatt csak óvatósan adagoltam.

Mit kell tudni a sáfrányról?

A második világháború után valahogy elfelejtettük, és csak mostanában kezdtük újra felfedezni a sáfrányt (Crocus sp.), holott e festő- és fűszernövény története évezredekre nyúlik vissza. Az ókori Egyiptomban a jómód jelképeként, mint fűszert, illatszert, gyógyszert és ruhaszínezéket használták. Indiában afrodiziákumként tartották számon. Az iszlám orvostudomány májbetegségek kezelésére alkalmazta. Európába is, Spanyolországon keresztül arab közvetítéssel került a VIII. század környékén, azóta is Spanyolország az egyik legjelentősebb szabadföldi termesztő.

A sáfrány évelő, hagymagumós növény, a virág sárga bibéje maga a fűszer, mely illóolajat, karotint és zsírosolajat tartalmaz. A fűszer ára – bármilyen meglepően is hangzik – vetekszik az arany árával, hiszen begyűjtése rendkívül kézimunkaigényes, főleg ha figyelembevesszük, hogy átlagosan 150 000 (!) bibe kell 1 kg szárított fűszer előállításához.Nem csoda hát, hogy esetenként a sáfrányt a nálunk is termesztett sáfrányos szeklicével (másnéven pórsáfránnyal) helyettesítik, rosszabb esetben hamisítják.

A sáfrány elsősorban levesek ízesítője és színezője, ettől kap a húsleves aranysárga színt, 1 db bibe 1 liter vizet tud sárgára festeni. Ugyanakkor rizsételek, sütemények, főzelékek, mártások színezésére is alkalmas. A bibe színanyaga alkoholban jól oldódik, ezt kihasználva ételfestéket tudunk készíteni, ehhez 1 g sáfrányt kell 1 hétig 1dl 70 fokos alkoholban áztatni, majd leszűrni.
Alkalmazása nemcsak a konyhára terjed ki, hanem gyógyhatásairól is gyakran említést tesznek. Szív- és érrendszeri betegségekre van jótékony hatással, a koleszterinszintet és a magas vérnyomást kedvezően befolyásolja, a szemészet görcsoldóként alkalmazza. (Természetesen itt is érvényesül a XVI. században élt Paracelsus mondása, mely szerint “egyedül az adag dönti el, hogy egy dolog méreg vagy orvosság”, tehát mielőtt valaki otthoni kúrába kezdene, feltétlenül forduljon előtte szakemberhez.)

A család évi sáfrány fogyasztását néhány növényke a kert szegletében, akár balkonládában tökéletesen fedezi, és virágzáskor, mint dísznövény ékesítheti kertünket.
A hagymagumókat ősszel vagy tavasszal kell telepíteni – lényeges, hogy a gumókat hideghatás érje – 8-10 cm-es mélységre, egymástól 15 cm-es távolságra. A virágzás nyár végére, ősz elejére tehető. Ekkor tudjuk begyűjteni a virágok bibéit. Mivel a sáfrány színanyagai fényérzékenyek, és aromáját is könnyen elveszti, ezért szárítás után egészen a felhasználásig tartsuk sötét, száraz helyen.

és a cayenne borsról?

A cayenne bors egy Kolombusz tojása! Az 1500-as években ugyanis a méregdrága borsot szerette volna helyettesíteni vele a nagy felfedezo, és így dobta piacra ezt a délamerikai csípos paprikafajtát. Nagyon hasonló a magyar díszpaprikához. Kettévágva ugyanolyan magok bukkanak elo, mint a magyar megfelelonek.

A pultokról őrölt formája nagyon hasonlít a chilihez, de egészben, szárítva is megtalálható néhány spécibb üzletben, mindekettő esetben narancsszínben keressük. Gasztronómiailag ajánljuk mindenkinek, aki esküszik a nyelvhegyen koncentrálódó ízhatásokra és nem retten vissza ettol az intenzív élménytől. Leveseket, mártásokat és a legkülönbözobb húsételeket dobhatunk fel ezzel a pikáns fűszerrel, csínyján kell azonban bánni az adagolással, hogy ne sokkoljuk túlságosan ízlelőbimbóinkat, és az étel többi összetevőjét is érezni tudjuk.

Nem elhanyagolhatók élettani hatásai, és erre a különleges fűszerre is jellemző a régi mondás: “Ami nem öl, az erősít”. A maják úgy tartották, hogy a csípős paprika megszünteti a hasmenést, a görcsöket, illetve a fogíny megbetegedéseit. Az aztékok átpasszírozták, és a paprikapéppel borogatták fájó, meghúzódott izmaikat, törött csontjaikat.

Rendszeres fogyasztása serkenti az emésztést és megóvja a gyomor nyálkahártyáját az alkohol, okozta károsodásoktól. Koncentrátuma csökkentheti a reumás megbetegedéseket és migrénes panaszokat, de rákölő hatását is felfedezték már.

Hozzávalók:
1 + 1 salotta hagyma
2 tojás
3 ek zsemlemorzsa
30 dkg marha darálthús
1 tk cayenne bors
0,12 g sáfrány
2 dl húsleves
10 dkg tejföl
1 tk citromlé
csipet cukor
só
1 tk étkezési keményítő
1 cukkini
1 bögre kuszkusz
3 dk pácolt citrom

A hagymát apróra vágom és a tojásokkal, zsemlemorzsával, darálthússal összekeverem. Sózom, borsozom, hozzákeverek fél tk cayenne borsot. Vizes kézzel 4-5 cm átmérőjű gombócokat formálok, amiket kevés olivaolajban közepes lángon 10-15 percig sütök. Közben forgatom őket. Ha elkészültek, kiszedem és alufóliával lefedem. A húslevessel felöntöm a pörköket, bedebom a sáfrányt, felforralom, majd hozzákeverem a tejfölt és az étkezési sűrítővel sűrítem. A végén citromlével, sóval, fél tk cayenne borssal és egy csipet cukorral ízesítem.

Köretnek cukkinis-citromos kuszkuszt készítettem:
A cukkiniket és a pácolt citromot (későbbi poszt témája) nagyobb kockákra, a hagymát apróra vágom. A hagymát kevés olajon üvegesre párolom, majd rádobom a cukkini kockákat és a citromot, amiket pár perc alatt roppanósra párolok. Sózom, borsozom. 1 bögre kuszkuszhoz 2 bögre vizet felforralok egy nagyobb csipet sóval, ha forr, beleöntök egy ek olajat és lehúzom a tűzről. Beleöntöm a kuszkuszt, majd lefedem. A kuszkusz 10-15 perc alatt megpuhul, a végén egy diónyi vajat keverek hozzá, hogy a kuszkusz szemcséi szétessenek.

A kuszkuszról a Bűvös szakács emigyen ír:

A kuszkusz berber eredetű szó, olyasmit jelentett, hogy „jól megsodort”. Sok helyen még ma is kézzel sodorják-pödörik gömböcökké, enyhén benedvesített és belisztezett keménybúzadarából.

A lisztes víz vékony filmmel vonja be a parányi labdacsokat, melyeket azután különböző méretű sziták segítségével méret szerint szétválogatnak, leszitálván róla a fölösleges lisztet is. Aztán szétterítik a napon, s kiszárítják. Az eljárás lényege az, hogy egy pergős valamit állítsanak elő, vagyis a gőzölés vagy áztatás során ne keletkezzen belőle pempő (mint a tejbegríz vagy a puliszka esetében).

Van borsó nagyságú is, de minél gyakorlottabb valaki, annál apróbbra sodorja a szemeket. Az apróbbak neve „szeffa”, főként édességhez vagy töltelékhez használják. A nagy szeműt „mhammszának” hívják a marokkóiak. Európában bulgur néven ismert egy nagy szemű kuszkuszféleség: ezt gyakran használják „taboulé”, azaz kuszkuszsaláta készítéséhez.

A Maghrebben nem is olyan rég még óriási mennyiségeket készítettek házaknál, hogy legyen tartalék a nagyobb családi események megünnepléséhez. Maga a daramorzsolás is ünnep volt, hiszen sok asszony jött össze, vidám pletykálkodással, énekléssel töltötte a napot. Marokkóban most is van, aki ad a finom részletekre, s házhoz rendeli a „dadákat”, vagyis a kulináris hagyományok és titkok őrzőit. A dadák igencsak misztikus asszonyok, származásukról kérdezni tilos, annyit lehet sejteni, hogy rabszolgák leszármazottai, s többnyire fekete bőrűek.

De manapság azért arrafelé is ritkul a házi készítésű kuszkusz. A gyári pedig három minőségben kapható (finom, közepes és durva). Elterjedt az előfőzött változat is. Hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog, jegyezzük meg, hogy kuszkusz készülhet más gabonákból is: például árpából, kölesből, kukoricából, árpacsírából, vagy akár kenyérmorzsából.

Okosságok az edenkert.hu-ról ill. a gasztromania.com-ról származik. A recept eredetijét a májusi Viva! magazinban találtam.

Kaptam nyulat. Kettőt. De nem ám a vékonyka, kisportolt boltit! Ezek csudaszép házi nyulak voltak egyenesen Mohácsról (anyósom közbenjárása révén)! Szépen megtisztítva, szétbontva. A legkevesebb husit rejtő darabokat levesbe szántam, amolyan igazi tavaszi levesbe! Amiben minden friss, harsogó, ropogós. Került bele karfiol, gomba, karalábé és friss gyökérzöldségek.

Hozzávalók:
2 nyúl mellkasi része és egy két hosszanti húsdarab, amiben nem volt csont és elképzelésem nincs, az melyik része volt
1 csokor petrezselyem
1 fej vöröshagyma
2 csokor újhagyma
6 gerezd fokhagyma
1 kis fej karfiol
2 karalábé
30 dkg gomba
1 csokor újrépa
1 csokor új petrezselyemgyökér
30 dkg zöldborsó (fagyott)
só
tarkabors

A nyúldarabokat hideg vízben felteszem főni. Amikor felforr, leszedem az esetlegesen képződő habot és visszaveszem a lángot, hogy a leves csak gyöngyözzön. Mivel a nyúlnak nem kell túl sok idő, egy másik lábasban időközben megpárolom a felkarikázott újhagymát, majd 2 percig összeforgatom a felkarikázott répával és gyökérrel, majd az egészet a nyúl levéhez öntöm. Kipótolom még vízzel, majd beleteszem a karalábét ill. egy nagy teatojásban a megpucolt fokhagyma gerezdeket, a vöröshagymát szintén megpucolva, de egyben ill. egy maréknyi tarkaborsot. Sózom, borsozom. Lefedem és így főzöm takarék lángon vagy egy órát. Ezt követően mehet bele a zöldborsó, ill. amikor már minden majdnem megfőtt, a karfiol rózsáira szedve. Akkor lesz igazán finom, ha lassan készül, de összességében 1,5 órán belül megvolt. Friss, aprított petrezselyemmel megszórva tálaltam.

A hétvége felfedezése ez a desszert. Annyira pikáns, szokatlan és finom, hogy itt a helye! És buzdítanék mindenkit, hogy próbáljátok ki, isteni!

Hozzávalók:

2 tk rózsabors
2 tk zöld bors
2 ek barna cukor
1,5 dl vörösbor (a recept fehéret ír, de a bors miatt a vörösre szavaztam, így fura lett a színe, de ízben harmonikusabb)
1 ek balzsamecet
fél kg eper
5 zselatinlap
25 dkg fehér csoki
3 tojás sárgája
2 tojás
3,5 dl tejszín

A borsokat mozsárban összetöröm. A cukrot világosbarnára karamellizálom, a borral felöntöm (vigyázat! fröcsög!), hozzáadom a borsokat és takaréklángon a felére beforralom. Közben a fehér csokit felolvasztom (óvatosan, ez meg könnyen kozmál), a zselatinlapokat hideg vízbe áztatom. A 3 tojás sárgáját és a tojásokat a boros-borsos szósszal gőz fölött sűrű, habos krémmé verem. A zselatinlapokat kinyomom és az olvadt csokiba keverem, majd a csokis-zselatint a felvert tojásos krémbe. A legvégén hozzáadom az apróra vágott epret ill. a kemény habbá vert tejszínt. Minimum 6 órán át hűtöm. Fagyiskanállal gombócozom, a tetejére epret és mentabóbitát ültetek.

Forrás: essen und trinken 2008/május

Gourmandula az elmúlt napokban igen aktív lett.:-) Aminek persze személy szerint én, nagyon örülök! Húzta az időt és a kíváncsiságot növelte egy ráhangolóval, majd kiírta a szám szerint XVI-ik VKF!-et és most meg a hűtőnkben nézne szét:-)). Ő maga már be is mutatta, mit rejt a frigó, csatlakozott s kitárulkozáshoz Beatbull, a Kísérleti Konyha szerzője és Macikonyhás Maci is bepillantást engedett a hűtőjébe.

Mivel ez remek alkalom önmagam ilyetén való bemutatására, participálom magam én is. Igaz a képek a három napos ünnep utáni állapotokat rögzítik…

Pár sor elöljáróban, ami talán némiképpen megmagyarázza a dolgokat:
Amikor még lakásban laktunk, ahol alapvetően szűkösek voltak a hűtési lehetőségeink, elhatároztuk, ha egyszer házba költözünk, hatalmas hűtőnk lesz! Külön borhűtővel persze, mert a hegy levének fehér és rózsaszín fajtáit, valamint a proseccot csak hidegen fogyasztjuk! A jósors úgy hozta, hogy 2005-ben bekövetkezett, amiről annyit álmodtunk. Beköltöztünk életünk első (és utolsó) házába. Én életemben igen sokszor költöztem, főleg, hogy 9 évig kollégista voltam, ami ugye 2 költözés/tanév, valamint egyetemistaként éven belül is sikerült hurcolni a cuccokat néha:-) Ezt követően elkoptattam 3 albérletet, de egyik költözés sem hagyott olyan mély nyomot bennem, mint amikor az utolsó, a KÖZÖS lakásunból kiköltöztünk. Az évek alatt felhalmozott kacatokból rengeteget kiszanáltunk, de még így is annyi cuccunk maradt, hogy az hihetetlen! Ráadásul, 5 hónapos pocakkal mindez sokkal megterhelőbbnek tűnt. És akkor elhatároztam, én többet SOHA nem költözöm!

De vissza a hűtőkhöz. Mert, hogy több is van:-) Mivel beépítettek, ezért variáltunk. Lett egy olyan, ahol a sajtok, felvágottak, paprikák, paradicsomok, joghurtok laknak. Ez az alapanyaghűtő. (bal felül) Ez alatt van (bal alul) egy kis fagyasztó, amit rövid úton kinőttünk, úgyhogy kellett venni egy álló fagyasztó szekrényt is, ami a gépházban kapott helyett. A konyhai hűtő mellett fent egy borhűtő van, ahol a sörök, pálinkák, proseccok és a borok, no és az UNICUM hűlnek megfelelő hőfokra. A többi rövid helyhiány miatt, a bárszekrényben tanyázik. A borhűtő alatt egy kis hűtő van, amiben alapvetően a maradék ételeket tartom (készáru-hűtő?!). Nagycsaládi rendezvényeknél, főleg nyáron, amikor még ezt is kinőjük, na arra az esetre vettünk még egy hűtőt, hogy a fagyasztó ne legyen egyedül a gépházban. Bár mindez túlzásnak tűnhet, sajnos, nem az… Olyankor tényleg minden tele van:-)
És most a tartalom:

Nagy hűtő:

Ajtó :

Fent: kullancs elleni oltóanyagok (2 felnőtt, 1 gyerek) beadásra készen, popsikrémek, lázkúpok:-))) Alatta békés kaotikában a pár tubus Piros Arany (Pöttyöm apja imádja tejföllel), majonéz, egy tubus szardella paszta, egy égésre való csodakence Anyucitól, egy üveg szardella. Mindemellett a várandós időszakból maradt tamarindusz lekvár.:-) Aki tudja mire kell, az röhögjön, aki nem nézzen utána. Ja! És 2 Visine szemcsepp allergiás napokra és csipás szemekre.
Alatta Danone Actívia epres joghurtok-ezt szintén a gyermekem apja fogyasztja, néhány dologról nem lehet meggyőzni és mivel ő már felnőtt ember, nem is izmozok rajta…
Alatta Steinberger Multivitamin és Búzafűlé. Ezeket én kortyolom. Ezek mellett szokott bontott tej is lenni, de az most elfogyott.

Polcos rész:

Felül a sajtok mennyisége önmagáért beszél. Korábban említtem itt bizony Kvarg Lipót leszámazottai laknak! Található ott még evő-vaj (President) ill. főző-vaj (Meggle). Boci sajtkrém gyermekem apjának, ill. Philadelphia sajtkrém Pöttyömnek, ha esetleg szendvicset kíván a szentem.

Második polc fentről:
A műanyag dobozban a felvágottakat tartjuk (most 2 fajta pihen benne), mellette egy bontott csomag túró illetve egy doboznyi cottage cheese. A túróróból gyümölcskrém lesz uzsira Pöttynek. Maille mustárból zöldborsos, provence-i, Dijonaise, mézes, sima dijoni ill. magos dijonit figyel katonás rendben. Pötty apja kedvéért 2 üveg csípős szósz, az egyik egy Tabasco, a másik meg valami Hot Pepper szósz egy randa zöld ördögfejjel.

A harmadik polc:
Bal oldalon egy üveg szeder lekvár, mögötte pácolt citrom, egy nagy pohár kefír, 4 doboz natúr bio-joghurt (Pötty reggelije), egy üveg medvehagyma-rukkola pesto, 1 Danone tejföl, rajta mascarpone, mögötte Fino-tejföl, eper lekvár, elöl az üvegtálkában lefóliázva a tejfölös-túrós kalácsfelfújt maradék málnamártása és egy üveg Csípős Anna vagy mi (ez az Erős Pista rokona-nem én eszem:-)). És jobbra hátul, igen-igen az egy flakon Neera szirup. Ez hirtelen felindulásból elkövetett méregtelenítő kúrám csúfos végére emlékeztet. 3 napig szerettem volna ezt inni, de nem jött össze, mert
– ihatatlan,
– második nap reggelén megettem volna egy fél ökröt olyan éhes voltam…
Szóval ez memento, de lassan megválok tőle.

Alsó polc:
Ismét 3 Danone Acítvia epres joghurt és előtte 3 paradicsom egy dobozban. Mögötte egy újabb doboz Fino-tejföl és bár ide nem szoktam ilyet tenni, de a másikba nem fért, egy darab posztolásra váró torta és még egy darab csokis Pavlova friss eperrel és málnával, valamint egy desszert, ami szintén posztolásra vár. És egy kevés Tante Fanny réteslap.

Zöldségtároló dobozok:
Egyikben 2 csomag tejszín és az általam nagyon kedvelt szinbiotikus joghurtok, a másikban paprika és uborka lakik.

Kis hűtő:

Ajtó:
Pár sör ide is befurakodott, ill. ritkaság, de van két felbontott palack borunk is. Egy Heimann Cervaes és egy Légli Landord (amit sokan helytelenül Landlordnak hívnak, bár annak még értelme is van). És mellettük az a piros üveg, az kérem szépen, Apucim áltak sk saját paprikájából gyártott iszonyú sós paprikakrém.

Polcos rész:

Lent, 3 cs spárga, amit ma vettem. Alattuk a van egy nagyobb házi sonka, kolbász és szalámi, a hazai ízek kedvelőinek.
Fölötte: retkek vízben úszva, hogy frissek maradjanak, 2 adag tejfölös-túrós kalácsfelfújt várja jobb sorsát, ill. egy dobozban a maradék cukkinis capunti petrezselyemmel és kéksajttal.
Harmadik polc alulról: egy doboz házi boldog tojás, balra tőle magalica zsír, jobrra tőle a sárga dobozban rukkola, mögötte dobozban házi “vödrös” savanyúság, hogy kéznél legyen. A vödör a veremben van, de arról majd később.
Felső polc balról-jobbra: 1 cs madárbegy saláta, rajta egy kevés petrezselyes krumpli dobozban. Jobbra tőle lefóliázva a grillcsirke maradéka, ami salátaént végzi ma este. Mögötte egy leves, ami posztolásra vár. A kis üvegtálkában libazsír.

És még egy vallomással tartozom: van egy verem/boros pince, ahol a borok mellett akad 4 üveg méz, 6 doboz rizottó rizs, 2 üveg házi baracklekvár, 2 szál kolbász, 1 szál szalámi, 40 tojás, kevés maradék újkrumpli és egy édeskömény gumó.
Alapvetően ez van 2,5 főre, de a hétvégék túlnyomó részében minimum 4,5-en vagyunk.. Kösz Gourmandula, hogy kiadhattam magam:-))

Közben Max is bevállalta🙂