Kedves Max!
Azzal kezdeném, hogy szeretnék szívből gratulálni Neked a KÖZÖNSÉGDÍJADHOZ!!!
És azzal folytatnám, hogy megpróbálok az általad felvetett kérdésre válaszolni, miszerint van-e felelősségem a gasztroblogban leírtakkal kapcsolatban ill. ha van, átérzem-e ezt?
Röviden két IGEN-nel válaszolnék Neked, de igyekszem kifejteni:
Ahogy a “Magamról” fejezetben megfogalmaztam, azért kezdtem blogot írni, hogy a kipróbált, jól sikerült receptjeim egy helyen legyenek ill. hogy legyen egy hely, ahol nyomon követhető, kinek-mit főztem legutóbb. Valamint “…minden családban a központi hely a konyha, vagy legalábbis jó lenne, ha ismét az volna. Újra kell tanulnunk enni, inni, beszélgetni. Együtt-egymással.” A felelősség kérdésével úgy tűnik, már itt számoltam. Hiszen nem titkolt célom, hogy megmutassam, nem olyan ördöngősség a családot finom, saját magunk által elkészített (nem boltban megvett kész-) étellel táplálni. Arról is többször írtam ezeken az oldalakon, mennyire szívemen viselem, hogy mit adok a gyermekemnek. Persze, nem akarok a népnevelő szerepében tetszelegni… De szeretném hinni, hogy legalább néhány anyukának sikerült már öteleteket adni ezzel kapcsolatban.
A blog egy internetes napló, még ha gasztro is. Ezzel ablakot nyitok a világ felé és valamilyen szinten bepillantást engedek a konyhámba, a magánéletembe. Igazán nem szeretném, ha ez visszatetszést keltene, de elsősorban én még mindig önmagamnak írok. Ez itt egy olyan receptgyűjtemény, ahol a főszerepben a receptek vannak némi-nemű ismeretterjesztő anyaggal, alapanyag-információkkal, főzési technikákkal és persze családtörténettel, impulzusokkal fűszerezve.
Persze, nagyon, de nagyon jó érzés, hogy mások is olvassák az Ízbolygót és adott esetben hozzá is szólnak, e-maileket írnak, segítséget kérnek/várnak. Ettől még inkább felelősségteljes az egész! Az, hogy pontos legyen a recept alapkövetelmény, hiszen saját magam is itt keresek utána, ha ismét készítem. És tudjuk, a blog, a főzős újságokkal és a tvműsorokkal szemben sokkal, de sokkal interaktívabb műfaj! Itt bárki bármikor leírhatja dicsérő vagy éppen negatív gondolatait a recepttel kapcsolatban, amit a többi odalátogató a későbbiekben is olvashat, és a leírtak hatással is lesznek rá. Az étel elkészítésére vagy éppen ellene sarkallja…
És a média:
A mai magyar média pedig egy hazugsággyár. Felszínes. Bulvár. A TV műsorokról nem rudok nyilatkozni, mert nekünk nincsen tv-nk. Azonban több posztban hangot adtam annak, hogy a magyar receptújságokat már nem is vásárolom, mert nincsen bennük jó, használható recept. Ezzel ellentétben a nyugati sógoroknál akárhányszor vásároltam receptújságot, azt szinte az elejétől a végéig végigfőztem, mert telis-tele van érdekes receptekkel! Az, hogy már boldog-boldogtalan celeb főz és könyvet ír, természetes, ezek engem már fel sem tudnak bosszantani.
Olvastam egy könyvet az interneten tapsztalható jelenségekről, ahol leírják, hogy azok az emberek, akik sok időt-energiát fordítanak a hobbijukra, (sokszor) sokkal magasabb szinten űzik azt, mint a magukat profinak nevezők…
Ez egy természetes és normális jelenség.
Véleményem egy mondatban: Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy csillag megy az égen, érdemes….:-)
Szóval kedves Max! Ne szívd magad az ilyeneken, mert ezek a dolgok nem építő jellegűek! Inkább menj a konyhába és alkoss valami finomat!
Csókollak,
Ízbolygó
