Ízbolygó

Már megint úgy kezdődik a poszt, hogy aki a FBon követő, az képben van a múlt hét péntekemmel. És akkor itt fogalmaznám meg, hogy miért jó nekem a FB. Azért mert real time tudok írni-közvetíteni mindenféle megmozdulásomról gasztro tekintetben. Nem kell egy komplett posztot bepötyögnöm, elég egy kép és néhány szó. Ciki vagy nem, én bírom!

De vissza a péntekhez: mert a péntek egy olyan nap volt, ami helyet kívánt magának az Ízbolygós-FBközösségben. Korábban már írtam (itt és itt is) a Mindigmásfőz vacsikról. Ismét egy ilyet ültünk, de ez most veriszpesöl volt. Egyrészt mert B, G és mindkét E (egy lány és egy fiú) is Halak csillagjegyben született, így aznapra HALAK bulit hirdettünk és nem is “csak” vacsi volt, hanem egész napos hepening. És különleges volt a tekintetben is, hogy E éppen 40 lett, így őt ünnepeltük leginkább, remélem, ezt ő is így élte meg.:-) A kaját én szolgáltattam, brunch volt kérem szépen, borokkal, egy hatalmas üveg pezsgővel, fotózással és néhány macskával. Ez utóbbiak E (a fiú) lakásának tartozékai. Szerintem aznap sokkot kaptak… Ha majd kapok képeket, ide is teszek fel a csapatról:-)

A szülinapos brunch-menü legnagyobb sikert arató tagja volt ez a kacsamáj pâté. Pâté, azaz pástétom, de nekem úgy tetszik ez a szó franciául. Meg még sok más is, de ez még mindig nem olyan erős késztetés, hogy nekiálljak franciául tanulni. Kaláccsal, chutneyval, mert ÍGY A FINOM!

50 dkg friss csirkemáj
35 dkg kacsamáj 1 cmes szeletekre vágva (lehet libamáj is! Úgy is isteni!)
3 dl tej
25 g vaj
2 salotta
1 fokhagyma gerezd
1 kakukkfű
3,5 dl portói
só
frissen őrölt bors

A májakat hideg tejbe áztatom pár órára. Ezt követően leszárítom őket. A vajon az apróra vágott salottát, a fokhagymát és kakukkfüvet megpárolom. Felöntöm a portóival, visszaredukálom sziruposra. Míg redukálódik, a kacsamáj szeleteket forró (füstöljön) serpenyőben oldalankét 30-30 mp alatt kicsit megpirítom. A keletkező zsírt leöntöm, majd a csirkemájat borsozom és a pár perc alatt megsütöm, közben átforgatom. A serpenyőbe csak a mennyiség felét tegyük, aztán a következő részt, hogy tudjanak sülni, ne csak párolódjanak!
A májakat leturmixolom, hozzáadom a portóit (kakukkfű kidob!) és átkeverem, ízesítem. Fóliával kibélelt formába töltöm és kihűtöm.

Diós körte chutney:
40 dkg körte
10 dkg alma
10 dkg angol zeller/szárzeller a leveleivel együtt
1 fej lilahagyma
15 dkg barna nádcukor
1 dl portói
1,5 dl fehér balzsamecet v almaecet
Fél tk őrölt szerecsendió
½ chili aprítva
Fél tk só
1 marék dió felaprítva

Az almát körtét meghámozom, kimagozom, majd 1 cmes kockákra vágom. A szárzellerről leszedem a leveleit, a szárát fél cm-s darabokra vágom. A hagymát finomra aprítom.
Minden hozzávalót egy lábasba öntök, kivéve a szárzeller-leveleit és félig rátett fedő alatt 50 percig rotyogtatom. Néha megkeverem. Jó sűrű chutney-t kell kapnunk. És finomat.:-)

Tegnap a Fbon arról ment a polémia, hogy milyen jó lenne, ha már tavasz lenne, meg mindenki a zöldeket kívánja! Oké, legyen. Itt egy tavaszváró, zöld főzelék kis narancssárgával bolondítva. Eredetileg Mini ebédje, de ő kedves és felajánlotta fotózásra:-)

Míg írok: Mini öltözik. Pontosítok. Mini imád felvenni dolgokat, amiket Ő AKAR. Egyébéknt kardigánfetisiszta. IMÁDJA a kardigánjait, különösen az egy polár darabot. Irtó cuki, ahogy odarohan vele (mert ő mindenhova siet) és próbálja magára szuszakolni, majd amikor (kis segítséggel) beleapplikálta magát, rángatja a pocakjánál össze, néz rám segélykérően, hogy húzzam már fel a cipzárt. Be nem áll a szája, sőt! Vannak már szavak is, amiket érthetően kiejt: Papa, apa, tyatyiii (=csacsi), kuká (=kukac), kukuk (=kukucs). És remekül utánozza néhány állat hangját: kutya, oroszlán, boci, kacsa. Ez a repertoár. Egyszer mondta szága (=sárga) a Boribon lufijára, de aztán azóta sem hajlandó. És BÉLGÉP, folyamatosan eszik, majd kicsattan:-) A főzelékeket is imádja.

Hozzávalók:
2 saláta cukkini
2 közepes répa
1 csokor újhagyma
1 gerezd fokhagyma
olívaolaj
só
frissen őrölt bors
petrezselyem (ez most csak fagyasztott volt itthon)
3 ek tejszín
2 tk citromlé

A hagymát finomra vágom, olívaolajon megfonnyasztom, majd hozzáadom a kis kockákra (lehetőleg egyformákra, hogy egy időben készüljön el) vágott, megtisztított répákat. Kevés vízzel (ne lepje el!) felöntöm és megpárolom a répakockákat. Közben a cukkinit nagyobb lyukú reszelőn lereszelem és a répához adom. A fokhagymát is belereszelem. Kevés só, bors és lefedve párolom 7-8 percet. Ez idő alatt a cukkini levet ereszt. Fedő le, tejszín hozzá, rotyogtatás, sűrítés. Ha kész, petrezselyemmel megszórom. 2 tk citromlével ízesítem.

TIPP: ha sok lenne alatt a víz és a tejszínnel nem sűrűsödne főzelék sűrűségűre, szórhatunk rá egy ek-nyi teljes kiőrlésű lisztet vagy sűríthetjük pelyhekkel (burgonya, rizs) is.

Kevés jobb dolog van egy fém kekszesdoboznál. Főleg ha szép a mintázata és tele van. Bár, ha meg tele van, akkor ott a folyamatos késztetés a nyitogatásra. Ma Thomas Keller chocolate chip cookiját gyártottam le, de ez a mogyorós nekem jobban bejön, úgyhogy itt ez a poszt most szóljon erről.

Utálom az olyan recepteket, amihez előre kell legyártani valamelyik alkatrészt. Ez most olyan szempontból kivétel, hogy Nutellát lehet boltban is venni, igaz a házi jobb. Vagy ha nem is jobb, az biztos, hogy egészségesebb…

Hozzávalók:
25 dkg vaj szobahőmérsékleten
1 tk fahéj
18 dkg nádcukor
30 dkg liszt
fél csomag sütőpor
csipet só
2 tojás
18 dkg zabpehely
6 ek házi nutella
1 vaníliarúd kikapart belseje
20 dkg durvára aprított mogyoró

Összekeverem a vajat a cukorral és kifehérítem. Hozzáadom a házi nutellát, egyenként a tojásokat, a vaníliát és fahéjat. Összekeverem, majd beleöntöm a száraz anyagokat is (liszt, só, zabpehely, sütőpor, a legvégén a durvára vágott mogyoró). A tésztából diónyi darabokat gombócozok, kicsit meglapítom és sütőpapírral bélelt sütőlapra ültetem őket egymástól egy kis távolságra. 16-18 percig sütöm 180 fokon őket.

Marsbéli Juli receptjét dolgoztam át.

Aki a Facebookon követi az Ízbolygót, az már egy hete olvashatta ezt az interjút velem.
Most ide is felteszem:
Ízbolygó világa – kivételesen nem a konyha felől:-)

A portrét Jaksa Tímea készítette. Csodálatos munkáiban a blogjában gyönyörködhettek!

A múlt heti hírlevéltől ill. annak témájától nehezen bírok elszakadni, úgyhogy most megint egy cupcake, mert az jó. Bizony!

Hozzávalók:
Tészta
15 dkg őrölt mogyoró
4 tojás
13 dkg liszt
2 tk sütőpor
csipet só
10 dkg cukor
20 dkg puha vaj
3 ek tejföl

Krém
20 dkg fehér csoki
6 ek mascarpone
5 ek ananász püré (ananász pucolva, turmixolva, a püré átszűrve)
2 dl tejszín habbá verve

A tészta hozzávalóit robotgéppel összedolgozom, majd kapszikkal kibélelt minimuffin sütő mélyedéseibe adagolom. 180 fokon 15-20 percig sütöm. A krémhez a csokit gőz felett felolvasztom, belekeverem a mascarponét és az ananász pürét. A tejszínt kemény habbá verem és a kihűlt csokihoz adagolom. Hűtőben kihűtöm a krémet, úgy könnyebb a süti tetejére kenni. Díszítőcukorral díszítem.