A farsanggal eltemettük a telet, azonban az igazi tavasz még csak próbálkozik. Vannak felvillanásai persze. Napsütés, madárcsicsergés, andalgó párok. A friss, idei zöldségek azonban még a távoli jövőbe vesznek, abból kell még főznünk, ami van. Sárgarépa, „páncélos” paradicsom és narancs lettek a főszereplői ennek a levesnek. A végeredmény vidám, narancsos színű, igazi téltemető leves. A […]
Tovább a teljes bejegyzésreEgy hazánkban kevéssé ismert francia sütit mutatnék be nektek. A forma sem mindennapi és a belőle kikerülő csemege sem! A napokban egy konyhafelszerelési boltban ráakadtam egy szilikonos canelé, vagy cannelé (e: kanlé) formára. Erről a francia sütiről már sokat olvastam, sőt tavaly a Segítsütiben licitáltunk is Zsó barátném példányaira, azonban az elkészítéshez ezidáig a forma […]
Tovább a teljes bejegyzésreA név ismét hosszabb, mint elkészíteni ezt a levest. A menzák rémes gyümölcslevesei után íme egy olyan, ami után még a legmegátalkodottabb gyümölcsleves fújjolók is megnyalják mind a tíz ujjukat. Az ötlete az általam oly nagyon kedvelt édességből, a pudingból jött. Régebben még én is Oetker doktor tasakjait vásároltam vadul, aztán amikor már jobban odafigyeltem […]
Tovább a teljes bejegyzésreA zabkása (eng. porridge, e: poridzs) menő kaja a ködös Albionban, itthon azonban még csak kevesen ismerik. Persze itthon a reggelizés, mint műfaj sem nagyon megy. De ezt lehet enni tízóraira is, mivel jól hűthető, szállítható, nem folyik, nem lötyög ki. És finom is. A fő alapanyaga a zabpehely, ami talán mind több embernek cseng […]
Tovább a teljes bejegyzésreNincs mese, trendi dolog lett rizottót készíteni. Aki igazán ott van a szeren a konyhában, az a vendégeit rizottóval (is) kápráztatja el. Mivel a rizottó kényes téma, ahogy elkészül, tálalni is kell, ill. nem jó újramelegítve (persze így meg lehet enni:-)), bemutatnám az árpagyöngyből készült változatát. Ennek nagy előnye, hogy a rizzsel ellentétben nem lehet […]
Tovább a teljes bejegyzésre
