Kínai kel megtöltve
Be kell, hogy valljam, hogy a kínai kel nem gyakran szerepel az étrendünkben, pedig magas C-vitamin és karotin tartalma mellett nagy mennyiségű aminosav található benne. Igazi téli vitamforrás! Biológiai, táplálkozási értéke jelentős, mert nagy mennyiségű fehérjét tartalmaz, háromszor annyit, mint a fejes káposzta. Fehérjéje könnyen emészthető. Elsősorban nyers salátákat készíthetünk belőle, önmagában vagy más nyersanyagokkal keverve. Természetesen köretként is fogyasztható, vagy akár levest is főzhetünk belőle. (A kínai kel jó helyettesítője a kelkáposztának.) Színe és tetszetős formája miatt pedig jól használható díszítésekhez. Élettani jelentőségét az okozza, hogy télen is kapható, így garantálva a hideg hónapokban a vitaminszükségeltünket. Alacsony energiatartalma (12 kcal, 50 kJ/100 gramm) és magas telítő értéke miatt, fogyókúrás és vegetáriánus ételek kitűnő nyersanyaga lehet.
Most, hogy ezeket megtudtam, biztos vagyok benne, hogy kísérletezni fogok ezzel a zöldséggel. Az első próbálkozásom is mindenképpen erre sarkall!
Nem kínai, de kel:
Rakott kelkáposzta
Fenyőmagos, csirkés kelbimbótorta
Hozzávalók:
1 kínai kel
30 dkg darált hús
1 tojás
1 dl tejszín
1 ek reszelt répa
1 póré vagy 1 cs. újhagyma
só
frissen őrölt bors
Töltelék
2 répa felkockázva
1 paprika felkockázva
0,5 l zöldség alaplé
1 dl fehér bor
A kínai kel torzsáját levágom, majd a leveleket megmosom folyó víz alatt. A darált húst a tejszínnel botmixerrel pürésítem. A répát lereszelem, a pórét hagymaaprítóval feldarabolom és a tojással együtt a darált húsos masszához keverem. Sózom, borsozom. A kínai kel leveleket vékonyan megkenem a darált húsos masszával, majd megszórom a felkockázott répával és a paprikával, majd feltekerem és vajjal kikent tűzálló tálba fektetem a batyukat. Az alaplével felöntöm, vajdarabkákat dobálok a tetejére, alufóliával lefedem, majd 20 percig 200 fokon így párolom. Leveszem a fóliát róla és még 10 percet hagyom a sütőben. Amikor elkészült a levest leöntöm róla és a levet a borral beforralom. Burgonyapürével körítettem.
Az osztrák Gusto 2007. decemberi számából.
