Ízbolygó

Kedves barátainkat vártuk vasárnap ebédre és húsügyben, mivel manapság nem tolakszom érte, teljesen tanácstalan voltam… Töprengtem, töprengtem, aztán arra jutottam, hogy legyen kacsa. Mert az finom és abból talán én is eszek egy keveset. Viszont köret fronton annyi minden eszembe jutott, hogy alig tudtam választani, miket is készítsek. Aztán szombaton a zöldségesnél már-már a kétségbeesés határát súroltam, mivel rengeteg szebbnél-szebb zöldség kellette magát a polcokon. Aztán végül a vajban-borban párolt répa, Ch&V kakaós karfiolja, ill. a korábban már készített kecskesajtos sült cékla lett a befutó, ez utóbbihoz azonban most Garabonciásék kecskesajtgolyóját választottam, ami tavaly nyáron már remekül szerepelt nektarin-kísérőként. Mit ne mondjak, a céklán is sokat dobott. Azt ugye önmagában is nagyon szeretjük, de ezek a kecskesajtgolyók komoly magasságba emelték. Szóval szívből ajánlom mindenkinek, aki esetleg nekifut. És készült sütőben sült rozmaringos burgonya is, ami meg besztof egész évben. Főleg a lesült részek, amikért folyamatos harcok zajlanak.

Hozzávalók:
Kacsakonfit
kacsamell
kacsacomb
kacsazsír
fokhagyma
romaring
só
frissen őrölt bors

A kacsa konfitálása szuper dolog, leginkább mert nem kell vele csinálni sok mindent, mégis isteni finom a végeredmény. Most kipróbáltam mellből és bár a rozéra sült mell is nagy kedvenc, el kell mondjam semmivel sem kevesebb a konfitált!
A kacsamellett, combot megmostam, megszárítottam sóztam, borsoztam, majd a bőrös oldalukkal lefelé serpenyőbe fektettem őket és megpirítottam a bőrüket a hájból kisült zsírban, megfordítottam, a húsos oldalnak is adtam pár percet, majd átköltöztettem őket a vasfazekamba, dobtam melléjük sok-sok fokhagymagerezdet és pár ág rozmaringot, felöntöttem kacsazsírral, hogy ellepje és közepes láng fölött addig melegítettem, míg bugyogni nem kezdett a zsír, majd teljesen letakarékoltam és így főzögettem, míg a villa ahogy beleböktem, szinte ellenállás nélkül szaladta húsba. Akkor át tettem egy serpenyőbe a fokhagymákkal és 1-2 ek zsírral egyetemben és pirosra sütöttem minkét oldalát.

Vajon-borban párolt répa:
sárgarépa
vaj
fehérbor
só
kakukkfű

A répákat megpucoltam, majd serpenyőben vajat olvasztottam és átforgattam rajta a répát, majd aláöntöttem 2 dl fehérbort és lefedve közepes lángon ebben puhára pároltam, majd a végén fedő nélkül körbepirítottam.

Sült cékla kecskesajttal:
cékla
Garabonciás kecskesajt
só
frissen őrölt bors
olívaolaj
balzsamecet

A céklagumókat ha földesek megmosom és leszárítom, ha nem ezt a lépést megspórolom. A gumókat külön-külön alufóliába csomagolom és löttyintek rájuk gumónként 1 ek. olivaolajat, megszórom sóval illetve 1 ek. balzsamecettel. A tasakokat összezárom és így sütöm bő egy órát 200 fokon. Amikor kész, a céklát héjától megfosztom és ízesítem sóval, olívaolajjal, balzsamecettel. A felbevágott kecsksajtgolyókkal összeforgatom.

Sült karfiol:
kafiol
só
frissen őrölt bors
olívaolaj
kakaópor

A karfiolt rózsáira bontom, összeforgatom sóval, frissen őrölt borssal és olívaolajjal, sütőpapírral borított sütőlemezre borítom, majd kakaóporral finoman megszórom és 200 fokon hipp-hopp puhára sütöm.

Rozmaringos sült burgonya (képről lemaradt)

A burgonyát megpucolom, hasábokra vágom, olívaolajjal és finomra vágott rozmaringgal összeforgatom. Tepsibe öntöm, fehérborral meglocsolom, majd alufóliával lefedem és puhára párolom, majd az alufóliát levéve pirosra sütöm.

Isteni ebéd volt, na!:-)

Zsuzsa a XII-ik VigyázzKézzFőzz forduló háziasszonya egytálételeket várt a gasztrobloggerektől. Már akkor bevallottam, nálunk nem nagyon fut ez a típusú kaja. Azóta viszont rájöttem: az egytálétel a rohanó világban élők igaz barátja. Egytál készítésre alkalmas a római tál is, de ha éppen nincs időnk, akkor azért vannak egyszerűbb kivitelű ételek is. Sokféleképpen variálhatóak, a kamra/hűtő tartalma nagyban befolyásolja a végeredményt:-) A címben szereplő egytálat először furcsán nézegették a családtagok, aztán az első falat után mind gyorsabban lapátolták:-)

Hozzávalók:
5 dkg bacon
2 burgonya
30 dkg darált hús
só
frissen őrölt bors
garam masala
1 póréhagyma
3 gerezd fokhagyma
1 fej hagyma
1 ág rozmaring
1 üveg darabolt paradicsom konzerv (Mutti polpa)
2 dl vörösbor
20 dkg fagyott zöldborsó
parmezán

A burgonyát megpucolom, felkockázom, és félkeményre főzöm. A szalonnát felcsíkozom, és zsírjára sütöm, majd a “normál” hagymát és a fokhagymát megdinsztelem a szalonnazsíron, majd a darált húshoz adom. Sózom, borsozom, kevés garam masalával bolondítom, esetleg 1-2 evőkanál zsemlemorzsával rögzítem. A pórét vékonyan felkarikázom, majd nyakon öntöm a paradicsommal és a borral, sózom, frissen őrölt borsot őrlök rá, és beforralom. Ha már sűrűsödik, mehet bele a rozmaring, a borsó és a krumpli. A darált húsból kis golyókat formázok, és egy másik serpenyőben kevés olívaolajon körbepirítom. Ha kész, a paradicsomos részhez adom. Tálaláskor parmezánforgácsokat szórok rá. Friss, fehér kenyérrel, bagettel mennyei. És tunkolni ér!

Az egyetemen viszonylag nyüzsgő életet éltünk, mint sokan mások. Buli-buli hátán, az 5 év szinte folyamatos party time volt!:-) A társaság is viszonylag nagy létszámú volt, ami azért jó, mert mindig lehet találni valakit, aki éppen a) ráér, b) van kedve ünnepelni/búsulni c) a b) okán lehet szörpölni:-) Mai napig vannak olyan szófordulatok, kiszólások, amik ha kiszaladnak a számon, eszembe jutnak a boldogegyetemistabékeidők. Ilyen a “Kétféle gyógyszer van: az egyikre lehet inni, a másikra kifejezetten jó, ha iszol”, “kilóg a szájából a kaszanyél” ill. az egyik haverom arca is előttem van, ahogy mondja egy nagyseggű-nagymellű csajra, hogy “nnnna, ez egy fajsúlyos darab”-) Ezeken egyébként képes vagyok a mai napig röhögni, mivel alapvetően vizuális alkatként magam elé képzelem a jelenetet és már nevetek is. Ez a tulajdonságom könyvolvasás közben is megvan. Olvasom és közben, mint egy film, peregnek előttem a jelenetek. Még szinkronja is van. Így aztán, ha vidám a sztori, képes vagyok hajnali 3kor vinnyogva röhögni a gyerekem apja legnagyobb örömére. Aztán, ha már felébredt ara, hogy nevetgélek, hát meg is szoktam osztani vele a vicc tárgyát, gyorsan felolvasom neki. Még egyszer sem nevetett rajtuk….:-))

Ez a süti is egy fajsúlyos darab. Kalóriában kiszámolhatatlan tétel. Ez a mogyoróvaj asszem a kék-piros hiper külföldi osztályán pottyant a kosárba. Sokáig csak nézegettem, aztán ebbe belekerült. Alapvetően finom volt, de egy kis vaníliafagyi még sokat lendített rajta. Meg a kalóriaszámon is.:-)

Hozzávalók:
18 dkg vaj
15 dkg étcsoki
15 dkg cukor
4 tojás
1 tk vanília aroma
12 dkg liszt
fél tk sütőpor
35 g holland kakaópor
mogyoróvaj

A vajat a csokival felolvasztom. A cukrot a tojásokkal felhabosítom, majd hozzáadom a vaníliát, a sütőporos lisztet, a kakaóport, valamint az olvasztott vaj-csokit. Sütőpapírral kibélelek egy tepsit (20×30) és ebbe simítom a masszát. A tetejére a mogyoróvajból kisebb darabokat teszek, betolom a 180 fokos sütőbe és 10 perc után az olvadt mogyoróvajat a tésztába keverem. Ez követően még 30-35 percig sütöm. Mogyorófagyival mennyei.

Korábban készült már túrós brownie is, az is durván jó!

Ízvarázs füzetek

Újabb husi a sütőből. Semmi olajszag, mégis kívül ropogós- belül omlós a végeredmény. A parmezán ki nem hagyható a panírból! De a legjobb ízt mégis a fűszervaj adja. Átjárja a hús rostjait és csuda omlóssá varázsolja!

Hozzávalók:
60 dkg csirkemell filé
parmezán sajt
3 tojás
liszt
zsemlemorzsa
só
frissen őrölt bors

Fűszervaj:
1 rúd Meggle fűszervaj vagy inkább
készítsünk vajból, fokhagymából és zöldfűszerekből, majd hűtsük jó ki

A csirkemelleket megmosom, papírtörlővel megszárítom és éles késsel mély zsebet vágok beléjük. Sózom és frissen őrölt borssal megszórom a húst kívül-belül. A zsebekbe tömködöm a fűszervajat, nyugodtan mehet bele nagyobb mennyiség, mivel a sütés közben egy része úgyis kifolyik. Ezt követően lisztbe, tojásba forgatom ill. a végén zsemlemorzsával elkevert parmezánsajtba. Olajjal vékonyan megkent sütőpapírra fektetem a húsokat és 220 fokon ropogósra sütöm őket. A húsok tetejét kicsit kenjük meg olvasztott fűszervajjal, megéri! Bébispenót-salátával ettük.

Ez is narancssárga, mint a múlt héten posztolt sárgaborsóvöröslencsecsicseriborsó leves. Úgy tűnik azt akarja jelezni a szervezetem, hogy jöjjön már a nyár, de legalább a tavasz, mivel egyfolytában a nap és narancsszínű dolgokat enném.:-) Az édesburgonya mostanában egyébként is nagyon-nagy kedvencünk lett. Hol édesburgonya, hol sütőtök kerül a fogásokba elrejtve. Nagyon élvezem bájdövéj, hogy végre süt a nap, mégha a hőmérséklet csak alulról nyaldossa is a nulla fokot és a kertünkben a füvön nagyjából combközépig is ér a hó!

Hozzávalók:
3 édesburgonya (nagyjából 60 dkg)
2 nagyobb sárgarépa
2 fej lilahagyma
madras curry
natúr joghurt
1 narancs leve
1 ág rozmaring
2 gerezd fokhagyma
szőlő-gyömbér balzsamecet
só
frissen őrölt bors

A zöldségeket megpucolom, a hagymát felaprítom, az édesburgonyát felkockázom, a répát felkarikázom. Pici olívaolajon megpárolom a hagymát, majd a fokhagymát, rászórok 1 ek curryt, megillatosítom, hozzáadom a répát és az édesburgonyát. Kicsit átforgatom, felhúzom annyi vízzel, hogy 2 cm-rel lepje le a zöldségeket. Sóval, borssal ízesítem, hozzáadom a rozmaring ágacskát és addig főzöm, míg az alkatrészek meg nem puhulnak benne. Botmixerrel kicsit megturmixolom, de maradjanak benne harapható részek is! Ízesítem a narancs levével ill. szőlős-gyömbéres balzsamecettel. Tálaláskor natúr joghurttal locsolom meg.