Ízbolygó

Csicsóka-saga 3. A FBon írta egy kedves olvasó (ezért is jó ott lenni!:-)), hogy ő csicsókából pogácsát készít, készségesen beírta a receptet is. A recept némiképpen módosult, mert a tészta irtó ragcsos, kezelhetetlen darab volt, úgyhogy kapott még egy kis lisztet. Meg a só arányát is növelni kellett ill. a tetejére kitaláltam ezt a sós-pekános töretet. Legközelebb a tésztájába is teszek diót, így azzal bontanám a homogén tészta állagot. De a recept már így is szuper, főleg íz tekintetében! A csicsóka íze finoman érzékelhető és a tetején lévő sós pekán pedig kis pluszt is ad hozzá! Jön a hétvége, süssetek pogit csicsókával!:-)

Hozzávalók:
20 dkg csicsóka
40-45 dkg liszt
12 dkg vaj
1 dkg élesztő
1 ek só
1 dl tej
1 db tojás
1 tojás sárgája (kenéshez) + kis tej
3 dkg pekándió

A csicsókát megpucolom, felkockázom kevés vízzel felteszem főni. Ha megfőtt, leszűröm, összetöröm, kihűtöm. Közben az élesztőt langyos tejben felfuttatom. Ha kihűlt a csicsóka, összedolgozom a vajjal, a sóval, a liszttel, a tojással és a élesztős tejjel. A tészta jól formázható legyen. Ha kell, tegyünk bele még lisztet. Egy órát pihentetem, majd vékonyra nyújtom, 3x meghajtom. A végső nyújtás 1 cm magas legyen. Ezt szaggassuk. Tejjel kikevert tojássárgájával megkenem a tetejét. A pekánt a Maldonnal durvára töröm és a pogácsák tetejére szórom. 200 fokon megsütöm.

Friss, dióolajjal kikevert, pekánmorzsás kecskesajttal ettük. És azzal naggggyon jóó!

Egyéb pogácsa ötletek:
Juhtúrós-kapros pogácsa
Magdi nagyi pogácsája
A legjobb túrós pogácsa
Medvehagymás-kecskesajtos pogácsa
Juhtúrós pogácsa
Burgonyás pogácsa

Ez még a hétfői 1,5 órás konyhai ügyködés eredménye. Irgalmatlan jó lett! A kelbimbó kapcsiból nemszeretem zöldség, szorosan követi a karfiol is. Már az átlagnál. A zöldséges sütve persze egészen más arcukat mutatják nekünk, mint főzve. Az egészen más arc, pedig sokkal szerethetőbb, kedvesebb. Mert mit is tud a sütő (vagy a serpenyő, esetleg a wok)? A zöldségfélék cukortartalma karamellizálódik a hőkezelés alatt, így kellemes, sokszor a főtt ízhez képest egészen más, édeskés ízűvé válik. Az édes ízért pedig mindenki odavan. Még a zöldségpfújolók is. Miket lehet sütni? Szinte bármit: burgonya, sárgarépa, zeller, pasztinák, cékla, sütőtök, csicsóka, padlizsán, cukkini, paprika, paradicsom, karfiol. Spenótot, sóskát magas nedvességtartalmuk miatt nem… A kelbimbónak és a karfiolnak sütést követően hasonló édeskés, kicsit diós íze van, így összeeresztettem őket. Az étel karakterét a végén rálocsolt szirup adta meg. Húúú, szerintem isteni lett, persze Mr.ÍB nem bírt felülemelkedni az érzésen: hogy utálja a kelbimbót, ráadásul a karfiolt is. Na bumm, több maradt nekem:-)

Hozzávalók:
3 rózsa karfiol
40 dkg kelbimbó
olívaolaj
kevés só
3 ek sárgamuskotály (esetemben Béres Sárgamuskotály 2009)

Sziruphoz:
2 narancs leve és héja
1 lime leve
3 ek balzsamecet
2 tk muscovado cukor
1 egész fahéj
szerecsendió
1/2 ek szecsuáni bors*

A kelbimbó külső borítóleveleit leszedem, megtisztítom, ha kell. A karfiolrózsákat szép hosszanti szeletekre vágom. Olívaolajjal meglocsolom és átforgatom óvatosan, hogy a karfiol ne sérüljön és az olaj körbe-körbe mindenhol bevonja a kelbimbót és a karfiolszeleteket is.
Egy sütőtálba öntöm és 200 fokon sütögetem, míg a teteje meg nem karamellizálódik. Sütés közben néha átforgatom és meglocsolom a borral.

Míg a sütőben sülnek a zöldségek, elkészítem a szirupot:
a narancsokat, lime-ot megmosom, a narancsok héját lereszelem és a citrusok levét felfogom. A cukorral és a balzsamecettel felteszem főni. Beledobom az egész fahéjat, reszelek bele szerecsendiót (bátran!). Addig rotyogtatom, míg közepesen be nem sűrűsödik, tehát még kissé folyós, nem túl ragacsos. A szecsuáni borsot száraz serpenyőben megillatosítom, majd mozsárban megtöröm és csak a végén adom a sziruphoz. Hihetetlen aromákkal gazdagítja azt!!!

Ha megsültek a zöldségek, összeforgatom a sziruppal, majd a narancsok reszelt héjával megszórom tálalás előtt.

* SZECSUÁNI BORS: ami NEM is bors, hanem a kínai tüskés kőrisfa bordó termése. Ezt szárítják és mivel kicsit borsra hajaz az íze, ezért nevezik borsnak. Nagyon illatos, nagyon finom fűszer, a kínai konyha használja nagy előszeretettel.
Érdemes egészben venni, majd használat előtt száraz sernyőben kicsit megillatosítani, hogy felszabaduljanak az aromák, majd mozsárban összetörni és így az ételhez adni!

Tegnap ott tartottunk, hogy a csicsóka szuperzöldség. Most pedig nem is szaporítanám a szót, jöjjön egy olyan étel, amit konkrétan nem bírtam abbahagyni. Rájártam… Míg nem elfogyott… A héten két vendégség lesz, alig várom, hogy beépítsem a menübe. De mi benne az olyan jó? Maga a csicsóka karfiollal zseni, hiszen mindkettő diós ízű, krémesen összesülnek a sajttal a tejszínben. A tetején a pekán-pankós kruszta pedig szó szerint korona. Ropogós, finom. Készítsétek el és meglátjátok, nem hiába mondtam!-)

A Facebookon a tegnapi recept kapcsán jött egy remek recept. Még ma kipróbálom! Te már tagja vagy az ÍBcsapatnak?

Hozzávalók (1 személyes adag, ha jó a szívünk vagy kedveljük a másikat, kettő):
4 csicsóka
2 nagyobb karfiolrózsa
2 dl tejszín
1 dl zöldség alaplé
só
frissen őrölt (hosszú) bors
csipetnyi reszelt szerecsendió
3 dkg cheddar
1 marék pekándió
3 ek panko
diónyi vaj megolvasztva

A csicsókát megmosom, megpucolom, vékony karikákra szelem. A karfiol rózsájából is vékony szeleteket vágok. Egy hőálló tálat kivajazok, majd a karfiolszeleteket és a csicsókaszeleteket egymásra csúsztatva belerétegzem. Nem kell 1 csicsóka-1 karfiol módon, lehet 3 csicsóka szelet-1 karfiol, hogy a karfiol ne vigye el az ízeket. A tejszínt az alaplével felmelegítem, majd sózom, borsozom, szerecsendiót reszelek rá, beleolvasztom a reszelt cheddart, végül a zöldségekre öntöm. Ne lepje el, mert kifolyik. Jó feléig érjen a szósz. 200 fokon addig sütöm, míg a teteje piros nem lesz és a benne lévő zöldségek a folyadék egy részét be nem szívták, ill. meg nem puhultak. A pekánt durvára vágom, majd összekeverem a pankóval és az olvasztott vajjal. A gratin tetején elosztom és még 10 percig sütöm így.

Tegnap végre a konyhámban is alkothattam. Mert jó ez az idemegyek-odamegyek, főzünk itt is meg ott is, na de hogy itthon meg csak a tűzoltás? Most végre azonban adatott 1,5 óra a konyhai kibontakozásra. Csendben. Fejben az ízeket összerakva, aztán kóstolva. Irtóra élveztem! Szombaton a zöldségesnél csicsókát zsákmányoltam. Külön szerencse, hogy nem az összevissza göcsörtöset, hanem amolyan szépeket, amikkel öröm dolgozni.

És a csicsóka SZUPERZÖLDSÉG! Tudtad? De először is hogyan is néz ki. Kicsit hasonlít a napraforgóhoz. Merthogy rokonságban állnak. Föld alatti részét, a gumókat fogyasztjuk. A csicsóka tele van inulinnal, ami növényi rostanyag. Jelentősége abban áll, hogy a szervezünk öngyógyító képességét a maximumra járatja. Könnyen emészthető, cukorbetegeknek remek, hiszen fogyasztása hosszú időn át sem emeli meg a vércukorszintet. Rendszeres fogyasztásával csökkenthető a vérben a húgysavszint, ami a köszvény, a vesekő kialakulásáért felelős. Gyermekkori ételallergiák esetében is remekül alkalmazható. Go on! Csicsókára fel!

A csicsókát a világ boldogabb felén homár, fésűkagyló, lazac mellé társítják. Rengetegféleképpen felhasználható, ihatjuk-ehetjük, ahogy kedvünk tartja. Íze rendkívül különleges, kicsit diós. Sok helyen írják, hogy a burgonyához hasonlít…. Azonban annál sokkal különlegesebb, összetettebb ízű. Remekül párosítható mindennel, amiben diós ízt szeretnénk felfedezni. Ma és holnap is csicsóka-day. Készüljetek.:-)

Hozzávalók:
1 kg csicsóka
3 salotta
olívaolaj+vaj
0,5 l zöldségalaplé
15 dkg gorgonzola-mascarpone
1 citrom leve
só
frissen őrölt bors
4 dkg étcsoki (75%)
kevés dióolaj

A hagymákat megpucolom, finomra vágom. Kevés olíva és vaj keverékén megpárolom. Közben a csicsókát megpucolom, kis kockákra vágom. A hagymán átforgatom, majd felöntöm az alaplével. Addig főzöm, míg a csicsóka megpuhul. Belekockázom a sajtot, feloldom, leturmixolom a keveréket. A citrom levével kicsit savanyítom, sózom, borsozom. Tálaláskor kevés dióolajjal meglocsolom és olvasztott étcsokival megrajzolom.
A csokiból csak keveset, mert elviszi a levesünket!

Miről magyarázok? Mondom máris.

Jelentése forralt csirke-galangal leves. Thai cucc. Létezik belőle gombás (tom kha het), tofus (tom kha taohu) és tengeri herkentyűs (tom kha thale). Sokan tartanak tőle, pedig isteni finom levesről van szó! Helyesbítek: akkor jó, ha a benne lévő fűszerek egyensúlyban vannak. De mi is kerül a fazékba? Kókusztej, csirke, galangál, kaffir lime levél, thai citromfű, koriander és chili. Naná. Hogy az orrunkat is tisztítsa. Az amúgy is ránk fér, sajna. Meg most gomba is. Ezért a címben a kérdés.

Az abszolút hagyományos konyhán nevelkedett és azóta is azon élő nagyikon teszeltem. Igazán bátor dolognak éltem meg. És láss csodát! Átment! Mit átment? Imádták.
Már hallom a kórust: honnan a hozzávalókat? Még Budapesten is kihívás, aláírom. Mióta a Thai Shop bezárt, marad az Ázsia, meg a Culinaris. De legalább ezen a két helyen van! Különleges alkalomra készült, Mini születésnapjára, amit szombaton tartottunk. Mert tegnap betöltötte az 1et. Pedig mintha tegnap írtam volna ezeket a sorokat…

Hozzávalók (4 felnőtt):
1 l kókusztej
1 l csirke alaplé (ez kell hozzá!!!)
40 dkg csirkehús
15 dkg (szárított) shiitake gomba (frissből mehet több)
8 cmes darab galangál
2 db thai citromfű
8 kaffir lime levél
2 chili
6 ek halszósz (+ a marináláshoz)
2 ek limelé
1 ek sötét pálma/nádcukor
1 csokor koriander

Az elkészítés pofonegyszerű. A csirkemellet kis kockákra felvágom és annyi halszósszal átforgatom, hogy mindenhol érje a darabokat. Ebben marinálom 3-4 órát. A kókusztejet és az alaplét egy fazékba öntöm és elkezdem felfőzni a csirkével. A thai citromfű végét levágom, egy húsklopfolóval végigütögetem vagy megtöröm és a leveshez adjom. A galangált felszeletelem és szintén beleszórom a levesbe. A kaffir lime levelet beletépkedem vagy nagyobb darabokra vágom és úgy adom a leveshez. Nagy lángon 20 percig főzöm. A gombát (ha szárított) forró vízbe áztatom, majd ha megszívta magát, rusztikus darabokra vágom. Ezt is a leveshez adjom. Addig főzöm, míg a hús meg nem puhul. A vége előtt 5 perccel hozzáadom a finomra vagdosott chilit. Ízesítem halszósszal, lime lével és cukorral ízlés szerint. Sózni, borsozni nem kell, hiszen a halszósz sós. A koriandert szintén finomra vágom és a levesre szórom tálaláskor.
Tálaláskor kiszedem a nem ehető dolgokat (kaffír lime levél, citromfű és galangál).

Bujdosóék RoseSeccojával remekül működött.