Ízbolygó

Pörgés van ezerrel. Rengeteg feladat, nagyrészt gőzöm sincs, hol áll a fejem, a nyakamon van-e egyáltalán. De mindjárt összekapom magamat és megírom a közétkeztetéses posztot, öntsünk tiszta vizet a poharunkba. A heti menü odabent egész jól alakul, mivel pár napra magamhoz ragadtam a kezdeményezést és a fakanalat. Lett citromos fehérbab krémleves sok-sok petrezselyemmel és pirított szalonnával. Meg lasagne. Ma tárkonyos csirkeraguleves és zöldbabfőzelék cukkinis fasírttal, holnap cukkinikrémleves és zöldséges-csirkés gerslirizottó mascarponéval, ahogy kell. Pénteken paradicsomos zöldségleves kölessel és halas-gombás-rakott krumpli. Aztán jövő héten elkezdünk ültetni. Fűszernövények, muskátli, paradicsom, paprika, jönnek sorban. Nyáron meg ha a jó Isten is úgy akarja, lesz főzőkonyha is. Emellett persze zajlanak az előkészítő munkák, ill. kaptam egy nagyon szép felkérést, de erről majd a későbbiekben. Mivel ma reggel 8ra becsörtettünk tök feleslegesen az oviba, a kivitelező meg nem jött, hazaérve lett késői reggeli. Smoothie. Rebarbarából-eperből és banánból. Mondanám, bestsprinsmoothie evör, benne a tavasz ezerrel. És a rebarbara egyre nagyobb kedvenc. Rhurbarb, így olyan helyes:-)

Most meg ezen nevetgélek JZS és a FB jóvoltából:
“Amúgy pedig a KDNP lesz szíves aláírásokat gyűjteni a papok szakszevezetétől, mert nekik MINDEN vasárnap (és néhány munkanapon) is dolgozni kell. Igaz, családjuk nem lehet.”

És szavaztatok már? Ha nem, itt megtehetitek.

Hozzávalók:
2 banán
25 dkg rebarbara-leves
8 eper
pár levél menta

A rebarbara szárvégeit levágom és 3 cm-es darabokra felkockázom. 2 bögre vízzel, 1 felhasított vaníliarúddal és 2 ek cukorral felfőzöm, majd addig rotyogtatom, míg a rebarbara meg nem fő. Ez nagyjából 5 perc. Szitába öntöm és hagyom lecsepegni. Ez a rhubarb alaplé:-)
Ezt mixeltem össze az eperrel, a banánnal és a mentával. Mennyei.

És a lila akáchoz mit szóltok? Mesés…

Inspirálódom. Néha a dugóban ülve egy étterem tábláján lévő étel neve hozza meg a következő nap ebédjének ötletét, néha egy beszélgetés, vagy egy újságcikk, esetleg személyes élmény.
Nem olyan régen az egyik budapesti főzőiskolában jártam, ahol egy komoly séftől lehetett ellesni az ételek készítésének csínját-bínját. Maga a séf is és a jelenlévő a csapat is szuper volt, az elkészített ételek és a borok nem különben. A legemlékezetesebb fogás, az est fénypontja számomra a desszert lett. Komoly meglepetést okoztam magamnak is, amikor még repetázni is visszamentem a puliszkasütiből, amiben rengeteg mák lapult. Alapból a mákkal nem ápolok valami szoros kapcsolatot. Távolról tiszteljük egymást. Mák témában egyedül a meggyes-mákos rétes jelent nagy ritkán kivételt, de abban is csak azt a fajtát kedvelem, amiben jó sok meggy van és ezáltal a mák olyan szottyos, leveses, pikáns. Ez egészen más karakterű étel, mákos is, mégis nagyon ízlett!

Ami az olaszoknál a polenta, az idehaza ill. Erdélyben puliszka néven fut. Kukoricalisztből vagy darából készül, lehet édes vagy sós, hígabb vagy sűrűbb. Ízesíthetjük fűszerekkel, variálhatjuk zöldségekkel is. Sósan viszonylag gyakran készítem, szeretjük. Édesen azonban még nem fordult meg a konyhámban.

A készítés folyamata ugyanúgy történik, mint a tejbegrízé vagy más kásáé. A kukoricadarát/lisztet folyadékban (víz, tej vagy mindkettő) megfőzzük, majd kiterítjük és szeleteljük vagy még sütőben tovább sütjük. Tényleg hipp-hopp elkészül és akár hús mellé köretnek, akár egy tésztaszósz mellé/alá, akár gyors sütiként is remekül megállja a helyét!

Hozzávalók:
2 dl kukoricadara (finomszemű)
6-7 dl tej és víz keveréke
csipet só
1 rúd vanília
2 dkg vaj
kevés méz
8-10 kanál szilvalekvár
1 dl almalé
(opció: 1 löttyintésnyi szilvapálinka)
15 dkg darált mák
5 ek porcukor

A kukoricadarát/lisztet a tej és víz keverékében főzni kezdem. Sózom, mézzel édesítem és a felhasított vaníliarudat is beleteszem. Főzögetem nagyjából 5 -8 percig, addigra a besűrűsödik. Belekeverem a vajat, majd rétegesen poharakba adagolom a masszát a mákkal, vagy ha kevésbé elegánsan adom elő, akkor egy kerámiatál aljára öntöm a massza felét. A mákot a porcukorral elkeverem és megszórom, majd erre simítom a massza másik felét. A maradék cukros mákkal megszórom a tetejét is.
A szilvalekvárt, ha nagyon sűrű kevés almalével higítom, majd ha gyerekek nem eszik, hozzáadom pálinkát is. A lekvárt a mákos-polentás krémmel együtt kanalazom, úgy finom!

Az első idei borsóból készült levesekre még néhány hetet várnunk kell, de a fagyóból a tavalyi mirelitek kipucolása már megkezdődött. A zöldborsó nálunk nagy kedvenc! Az édeskés zöldség elmaradhatatlan kelléke egy jó zöldséglevesnek, de remek főzelék, felfújt, quiche, tészta is készülhet belőle. A krémleves pedig egyenesen a legfinomabb, ami a borsóval történhet. Klassz a mentás is, de most egy kicsit keletiesebbet készítettem. A fűszerek csupán visszafogottan voltak érezhetőek, a leves pedig igen harmonikus ízvilágú lett.

Egyre elterjedtebb a szőlőmagolaj használata az olívaolajjal szemben, hiszen a szezám- és a mogyoróolajhoz hasonlóan magasabb hőmérsékletű hevítést is elbír, mint az olívabogyókból készült társa. A hosszú bors (Piper longum) pedig olyan kis finomság, mint a frissen reszelt szerecsendió. Egészen más, különleges aromákkal gazdagítják ételeinket. Ez olyan, mint nem megvenni a boltokban kapható már ledarált parmezánt, hanem otthon frissen reszelni azt. Sem ízében, sem illatában, aromájában nem tud versenyezni a ledaráált/megőrölt a frissel!

Hozzávalók:
1 kg (fagyasztott) borsó
1 nagy fej hagyma
2 ek olíva/szőlőmagolaj
1 gerezd fokhagyma
15 dkg creme fraiche
1 citrom héja
5 dkg reszelt parmezán
szerecsendió
hosszú bors
só
parmezán

A hagymát finomra vágom, 2 ek szőlőmagolajon megfonnyasztom, majd hozzáadom a megpucolt, a kés lapjával megroppantott fokhagymát és megillatosítom. Ezután teszem bele a borsót. Felöntöm annyi vízzel, hogy 5 cm magasan fedje a borsókat. Kevés sóval ízesítem és felforralom, majd addig főzöm, míg a borsó meg nem puhul. Ekkor 1 merőkanálnyi borsót kiszedek belőle, leszűröm, vajon átforgatom, majd reszelt parmezánnal átforgatom. A maradék borsót a lével botmixerrel összeturmixolom. Creme fraiche-t keverek bele, ezzel még felforralom egyszer, majd elzáromalatt a lángot. Belereszelem a citromhéjat, a szerecsendióból ill. a hosszú borsból is ízlés szerint reszelek bele.
A levest a parmezánnal összeforgatott borsóval tálalom.

Eredetileg a borsán

Ma nincs recept, de annyi minden történik, íme a heti ÍB-hírcsokor:

->SZAVAZZATOK!
Az Anyavállalat 2010 versenyben bejutottam a “döntőbe”! Tabula rasa van, mindenki tiszta lappal indul, így ismét arra buzdítanálak Benneteket, hogy szavazzatok rám és az ovimra itt! Lesz még valami meglepetés-ajándék is a szavazóknak, úgyhogy kattintásra fel!

->MARSBÉLI ÍB-MENÜ
A jövő héten Marsbéli Juli válogatott a receptjeimből, amit menübe is vettek. És olyan kedves szavakkal méltatott, hogy el is érzékenyültem rajta! Köszönöm Neked!

Megfőzik ezeket:
ÍB díjnyertes körözöttje egy kis medvehagymával házi zsömlével (vega)
ÍB nem hagyományos salátafőzeléke sült csirkemellel
ÍB újragondolt kijevi csirkemellje, azaz sütőben sült fűszervajas csirkemell parmezános bundában citromfüves párolt répával

ill. irodai nassban:
ÍB fahéjas kuszkusz mézzel, aszalt sárgabarackkal
Sós mogyorós, áfonyás zabpelyhes keksze
Citromos-mandulás keksz
Rendeljetek innen és kóstoljátok meg a többi finomságot is!

->SEGÍTFÜZET!
Segítsüti füzetek rendelhetőek még ITT 500 Ft/db áron. A füzet árával is a koraszülött osztályokat támogatjátok. Még 444 db füzet van, úgyhogy vegyétek, vigyétek!!!

Portré: Sperla Ervin, photoblog.hu

Mindig értetlenül nézem a boltban a polcokon sorakozó instant tortaporokat. Az ugyanilyen muffinporokon pedig már a lelkem is háborog (a macaron-por is komoly, igaz az itthon nem kapható!:-)). Egy muffinban mi olyan bonyolult, hogy szükség van az azonnal oldódó dobozosra? Ne legyünk már ennyire bénák… vagy ennyire sietünk?

Pár évvel ezelőtt reneszánszát élte a muffin sütése kishazánkban, hirtelen mindenki megismerte ezt az amerikai kevert sütit, mert még a nagyik is rákaptak a „máffin” készítésére. Ahogy korábban a tiramisú esetében is, a leleményes magyar háziasszony variált is mindennel. Ahogy a tiramisunál a party vajkrém, a muffinnál a brutál lekváros és magyarosan paprikás-sós változatok is a végleteket tükrözték. Pedig ez a kevert süti, tényleg gyorsan és egyszerűen összedobható, mosogatni sem kell utána, csak 2 tálat. És amilyen egyszerű olyan könnyen el is lehet szúrni. A muffin lelke ugyanis az összekeverés!

Első lépésben a száraz hozzávalókat kimérjük és elkeverjük, majd egy másik tálban a nedves hozzávalókkal hasonlóképpen járunk el. Ezt követően a nedves és a száraz alkatrészeket pár mozdulattal elegyítjük. Nem agyonkeverjük! Ha így teszünk a muffinunk tömör szerkezetű és nehezen nyelhető lesz. Ha csak éppen hogy elkeverjük (azért ne legyenek benne lisztszigetek), a szerkezete laza, lyukacsos lesz.

Variálni pedig ezerféleképpen lehet. Játszik az aszalt gyümölcs, a csoki, a sima gyümölcs és tízóraizóknak a lekvár is. A lekvárt egyébként csak a sütést követően habzsákkal vagy krémpisztollyal érdemes a mini kuglófokba applikálni.

Most már csak egy a kérdés: Mi lehet az instant dobozában, ami egyszerűbb, mint ez a recept?

Hozzávalók:
4 tojás
10 dkg porcukor
12 dkg liszt
1 tk sütőpor
csipet só
8 dkg kókuszreszelék
12 dkg vaj
5 dkg csokicsepp vagy ugyanennyi étcsoki apróra vágva

A száraz hozzávalókat (liszt, sütőpor, só, kókuszreszelék) összekeverem. A cukrot habosra verem a tojásokkal, majd hozzáadom a vajat és a száraz elegyet. A végén belekeverem a csokicseppeket is. Muffinsütő mélyedéseibe kapszlikat teszek, beletöltöm a masszát és 200 fokon 12-15 perc alatt aranyszínűre sütöm.

szilikonformában sütve

Eredetileg a borsán