Keresés a blogon

Budai Gourmet – képekben

May 31st, 2008 by Ízbolygó | 0

Ahogy pár nappal ezelőtt hírül adtam, tegnap nyitott a Budai Gourmet Fesztivál. Péntek délutáni program gyanánt fel is kerestük Pöttyel. Még nem voltak sokan, de a standok készen álltak a tömegek fogadására. Szerencsétlen (vagy éppen szerencsés? hiszen ez megosztja a közönséget, így nem lesznek olyan sokan…) módon a Városháza Parkban ugyanekkor (máj.30-jún.1.) a Badacsonyi Borfesztivál zajlik.


este 6 körül (egyre gyűlik a nép)


válogatás a borfrontról

Kora este még nem minden étterem várta a beharangozott finger food-dal a közönséget, bár néhány séf már kint volt. Az Onyx éttermet Széll Tamás sous chef, a “Hagyomány és evolúció” verseny első helyezettje képviselte.


Cseh János – Gundel


Pethő Balázs – Csalogány 26


Széll Tamás – Onyx


a Szega Camembert mosolygós csapata


kecskefogó Pötty

Az idei első “igazi” zöldborsófőzelékem

May 30th, 2008 by Ízbolygó | 0

Nem is piros, nem is fehér, de még csak nem is hagyományos. Annyira megszerettem a mentás zöldborsó pürét, hogy tovább alakítottam főzeléknek.

Hozzávalók:
40 dkg friss zöldborsó
1 nagy csokor menta
1,5 dl créme fraiche

frissen őrölt bors
2 dkg vaj
1/2 lime leve
A vajat felolvasztom, majd ráöntöm a zöldborsót és felengedem annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Az edényt lefedem és így párolom. Ha már megpuhult a borsó, a levet és a borsó felét egy turmixba szűröm és a mentával együtt összeturmixolom. Visszaöntöm a pépet a lábasba a maradék borsóhoz. Belekeverem a créme fraichet, sóval és borssal, valamint a fél lime levével ízesítem.
Mi egy szelet sült sajtot ettünk hozzá Pöttyel, de önmagában, langyosan is ideális ebben a melegben.

Eper és sajt

May 30th, 2008 by Ízbolygó | 0

A vezérhangya tovább szalad… Akár ez is lehetett volna a cím, mivel továbbra is az eper, mint a szezon sztárja és kedvence, a kísérletek tárgya. A bazsalikommal remek egységbe olvadt, gondoltam összevetem pár sajttal is. Hiszen a sajt-gyümölcs kombináció működik, de ne szűkítsük le az almára és a szőlőre, bár kétségtelen, hogy velük a sajtok nagy része harmonizál.

A kísérlet ad hoc volta miatt a hűtőt megtekintve camemberre, grana padanora és pecorino romanora esett a választásom. A foodpairing oldalt megtekintve egész jó az átlag, hiszen ott a camembert, parmezán, brie-t hozza a sajtok közül. Ám kóstolgatásunk eredményeként pont a site által nem említett pecorino romano volt a befutó!

A pecorino szó egyébként egy gyűjtőfogalom, hiszen a különböző, Olaszországban készülő juhsajtokat nevezik így. Neve az olasz pecora, vagyis „birka” szóból ered. Minden egyes régiónak megvan a maga pecorino sajtja. Így például a Pecorino Toscano Toszkána környéki, a Pecorino Siciliano Szicíliából származik, míg a Pecorino Sardo Szardínia vidékét dicsőíti. Minden pecorino sajt „királynője” azonban a Pecorino Romano, amely a sajtok között is rangidősnek számít és kb. 2000 éves múltra tekint vissza.

A római juhsajtot Lazio tartományban készítik. Ez volt az a sajt, amely a római légiók egyik alapélelmiszereként került be a köztudatba. Igazi hagyományos kemény sajt, amelyet mindig november és június vége között készítenek, amikor még a juhok szabadon legelhetnek a legelőkön. A sajtot 8-12 hónapig érlelik, ez idő alatt az íze fokozatosan egyre csípősebbé válik. Az először sós, gyümölcsös mellékízű sajt idővel robosztusabbá válik.
Színe fehértől a sárgás-szalmaszínig változik, állaga lehet nagyon kemény, a zsírosabbaknál rugalmasabb, míg a zsírszegényeknél szemcsésebb.
Nagyon kedvelt, hiszen önmagában éppúgy fogyasztható, mint bármely étel kiegészítőjeként. Keménységének köszönhetően ugyanis remekül reszelhető. Talán ezért is használják tésztákhoz és sütőben készült ételekhez egyaránt.

Az általunk kóstolt pecorino romano sós, kissé zsíros és -véleményem szerint- elég friss volt, biztosan nem az egy évig érlelt fajtából származott, mert azok sokkal markánsabbak, de így remek párra lelt az érett, édes eperben. Pár csepp balzsamkrém és az összhatás magáért beszél.

Majonézes téma

May 29th, 2008 by Ízbolygó | 0

A hétvégén tárcsáztunk és grilleztünk (megint) és a melegre való tekintettel felöltlött bennem egy hideg, majonézes saláta képe. Alapvetően szeretem a jól elkészített majonézes salátákat, ám mégsem túl gyakran készítek ilyesmit. Nagyjából 3-4 alkalommal/év. Pedig remekül passzolnak akár grill húsok mellé is. Azon kivételes alkalmakkor, amikor készítek majonézes burgonya lilahagymával, francia- és gombás-kukoricás saláta is készül. A legnagyobb sikere mindig ez utóbbinak van (bár a Fiúk-Apukám és Pöttyöm apja a lilahagymás burgonyasaliért is odavannak), úgyhogy most kizárólag ezt készítettem, igaz a megszokottól nagyobb mennyiségben. Ahogy kell, el is fogyott mind:-)
A recept eredetije Pöttyöm keresztanyjától származik. Ő a gyorsított verziót (konzerv kukorica, kész majonéz) készíti. Ezzel szemben én imádom a fagyasztott kukoricát vajjal összeforgatva felengedni, így a végeremény megközelíti a friss főtt kukorica ízét, meg hát azért a házi majonéznek párja nincs!

Hozzávalók:
1 kg fagyasztott kukorica
3 ek vaj
1 kerek Fino Füsti sajt (vagy más füstölt sajt)
2 doboz konzerv gomba
Majonéz
4 tojás sárgája
olivaolaj

frissen őrölt bors
tejföl
dijoni mustár
1 citrom héja és leve
pici porcukor

A vajat felolvasztom egy serpenyőben majd ráöntöm a fagyasztott kukoricát és átforgatom a vajjal. 10 percig lefedve, majd fedő nélkül (hogy a felesleges folyadékmennyiség távozhasson) párolom. A végén sózom. Közben a gombákat mérettől függően félbe-negyedve vágom, a füstölt sajtot fél cm-es kockákra aprítom. A majonézhez a tojásokat szétválasztom, (a fehérjét lefagyasztom, jó lesz majd egy Pavlova tortának:-))) a sárgáját robotgéppel habosítom, majd apránként, vékony sugárban öntöm bele az olivaolajat. A sebességet a legalacsonyabban tartom, így ha apránként adagolom az olajat akkor nem esik szét az olajmártásom. Amikor már 3-4 dl olajat felvett és az állaga egyre inkább sűrű, már-már “gumiszerű”, akkor hozzákeverem a mustárt, tejfölt, sót, frissen őrölt borsot, a citrom reszelt héját és a levét. Pici porcukrot is teszek bele, így sokkal finomabb a végeredmény.

Pontos mennyiségeket nem tudok írni, mert egyrészt még soha nem mértem ki, másrészt sok minden múlik a más-más márkájú alapanyagokon, többek között az olajon.

Szóval, mindenki a saját ízlésére hagyatkozhat, hiszen van, aki a mustártól csípősen, van aki jó tejfölösen szereti a majonézt. Nyáridőben gondoskodni kell a megfelelő hűtésről, mert a szalmonella gyorsan leszámolhat a vendégsereggel.:-)

Fehér majonéz – ezt is érdemes kipróbálni!

Megagyümölcsös…

May 29th, 2008 by Ízbolygó | 0

Én nem emlékszem rá, hogy tavaly májusban lehetett volna ehető (értsd: finom, édes) dinnyét venni…. Idén azonban roskadoznak a zöldségesek pultjai a dinnye alatt. Pötty apja nem is bírt ellenállni és hazacipelt egy nagyobb példányt. Legnagyobb meglepetésemre, roppanós, édes volt! A felét azon nyomban felfaltuk (pedig nem volt kicsi), a másik felét kimagoztuk és felkockáztuk, aztán egy jól záródó műanyag edényben hűtőbe zártuk. Így mindig finom, hideg a dinnye, azonban nem foglal annyi helyet. A görögdinnye egyébként ideális mindenféle nyári shakehez, turmixhoz, mivel magas a víztartalma és jó esetben kellemesen édes az ize. De miért is jó még?

Tápértéke:
Tápértéke nem éppen megkapó, de ha azt számítjuk, hogy görögdinnyét egy ültõ helyben nem csak tíz dkg-ot fogyasztunk, hanem sokkal többet, a szervezetünkbe jutó ásvány több, mint képzeljük. Vegyük csak példának a vasat. Tíz dkg görögdinnye tartalmaz 0.8 mg vasat.

Gyógyhatása:
A görögdinnye az a táplálék, amelynek több mint kilencven százaléka víz. Gyógyhatását éppen ez a tulajdonsága idézi elõ. Mert ahhoz képest, hogy ennyi vizet tartalmaz, azt hihetjük, hogy csak átfut a beleinken és kiürülünk. Így is van, de nem nyomtalanul fut át. Mert minden, ami nem odavaló, távozik a vérünkbõl, fõleg a savtartalom éppúgy, mint a beleinkbõl a nem oda való anyag, de legnagyobb tisztító akciót a vesénkben végez a görögdinnye. Fogyasszunk tehát az idényben annyi görögdinnyét, amennyit csak tudunk.

Segít a betegségbõl felépülni:
Egyik leggyengédebb táplálékunk a beteg számára, aki csak most kezdi a lábadozást. Alaposan megtisztítja a vért, serkenti a további gyógyulást az A vitamin tartalmával s minden más ásvány megvan benne, hogy jól érezze magát a beteg. Szinte átmossa a szervezetet és felüdíti.

Tüdõvel kapcsolatos probléma:
Akár a felsõ légzõszervi probléma, akár a tüdõ hörgõire hárul az inger, a görögdinnyében megvannak az ásványok és a vitaminok, hogy csillapítsák az ingereket. Az A vitamin a nyálkahártyákra hat enyhítõleg, valamint gyógyítja a gyulladást.

Izületi gyulladás és köszvény:
A görögdinnye fogyasztása huzamosabb idõn alaposan elõsegíti, hogy a vér sav-lúg egyensúlya visszatérjen. Ha ezzel egy idõben vigyázunk az egyéb táplálék felvételre, észrevehetõ haladást érhetünk el az érrendszeri betegségbõl való gyógyulásban. A görögdinnyelé szinte kimossa a csuklónkat a húgysavkõtõl.

Láz:
Akár meghûléses, akár reumatikus lázzal állunk szemben, a görögdinnye kálium és más ásványtartalma megtisztítja a vért, az A vitamin pedig meggyógyítja a gyulladásos betegséget, ami a csuklónkban vagy a test bármely más pontján van.
Emésztési zavarok
Emésztési panaszok esetén is segíthet a görögdinnye. Mint általában, a panaszok akkor jelentkeznek, amikor nehezen emészthetõ étellel tömjük meg magunkat. A görögdinnye víztartalmával olyan nagy teret foglal el, hogy hamarosan telítettnek érezzük magunkat. De ugyanolyan hamar át is esünk a telítettség érzésén, mert a víz keresztül megy rajtunk s a gyomor visszakapja eredeti rugalmasságát. Mûködésével pozitívan befolyásolja az emésztés további szakaszait, így serkenti a belek ürülését is.

Szervi panaszok esetén:
A szervezet teljes átmosásával megszabadulunk nagyobb szervi panaszainktól is, mint a májpanasz, vagy a vesék mûködésének csökkenése. Ha a máj nagyon le van terhelve, nemcsak a szervezetünk, de egész viselkedésünkbõl tükrözõdik, hogy valami nincs rendben. Okunk van arra, hogy a szervezet így reagáljon, hiszen a máj az a szervünk, amelyre a legszerteágazóbb mûködtetési feladat hárul. A vér kitisztulásával a máj is lélegzethez jut, valamint a májnak kitûnõ gyógyszer az A vitamin. A vese a májjal egy idõben tisztul meg. A sok folyadék, felhígítja a test szennyét és könnyebb feladat hárul a vesékre.

Kitûnõ nyári ital:
Ha a nyári melegben görögdinnyét fogyasztunk, a lehetõ legjobbat tesszük szervezetünkkel. Minden megvan benne, amire a szervezetnek szüksége van a hõségben. Még elegendõ só is van, ami pótolja az izzadsággal elveszített ásványt. Van benne jócskán vas, cink kitûnõ forrása a magnéziumnak és meg kell azt is említeni, hogy a kalcium, magnézium arány megfelel a felszívódási követelményeknek. Megemlíthetjük továbbá az A és C vitaminokat, valamint a szelént, amelyek együtt antioxidánsok. Ha éppen nagyon akarjuk, vehetünk be egy kiskanál búzacsira olajat, hogy az E vitamin csatlakozzon az oxigén szabadgyökök elleni harchoz.

Ezért is tettem ebbe a tartalmas regglibe többek között dinnyét is.

Hozzávalók:
2 banán
3 szál rebarbara
12 szem eper
1 nagy szelet dinnye kimagozva
1 narancs leve
1 lime leve
4 levél menta
kevés ásványvíz

A rebarbarát 3 ek vízben lefedve megfőztem és hagytam kihűlni. Amikor kihűlt a többi gyümölccsel és a mentával egyetemben, habosra turmixoltam.

(Ps. amióta Ch&V-nál olvastam a rebarbara kapcsán Hobbiszakács kommentjét, nem nagyon merem tejtermékkel kombinálni. Itt az ok:

“A rebarbarával egy baj van: a sóskához hasonlóan magas oxálsav tartalommal rendelkezik, ami kalciumot tartalmazó étellel (pl. tejtermék) kalciumoxalátból álló vesekövet okoz.”
és
“Éhínség idején nagyon sok helyen fogyasztották folyamatosan, ami súlyos egészségkárosodáshoz vezetett. Az oxálsav és sói nemcsak mérgezőek, hiszen a szervezetben is jelen vannak a védekezőrendszer (fagocitózis) egyik elemeként. A túl sok bevitel káros. A rebarbarán kívül sok oxálsav található az éretlen paradicsomban, a sóskában, az eperben, a kakaóban, valamivel kevesebb a céklában, a ribizliben, a köszmétében, az uborkában és a répafélékben. Az ételek kombinálásával ezt is célszerű figyelembe venni.
A levélnyélből tavasszal, illetve ősszel, amikor kevés a vesekövet okozó oxálsavtartalma, különféle ételeket, szörpöt, bort készíthetünk.”
Ezt tanulságos volta miatt másoltam ide.)

A görögdinnyéről itt találtam érdekes infokat.

Creative Commons License
© Ízbolygó est.2007