Ízbolygó

Nos, itten vagyok ismét. Ez az új otthonom, immár saját domain alatt forog tovább az Ízbolygó. Az elmúlt időszak ismét tartogatott kihívásokat és ez nem merült ki az extráról való viharos költözés körüli izgalmakban. (ez külön posztot is megérne, spékelve azzal, mekkora genyók voltak!) Akadt idegeskedni való bőven, ezeket most nem is szeretném részletezni. Tényleg unom, hogy ennyi sz@r történik körülöttem, velem, velünk.

Az elmúlt 4 hét mérlege nagy vonalakban:
– néhány ősz hajszál
– a temérdek stressztől tejpara (vaneelég avagy nincseelég)
– Pöttyöt ismét a biológiai terápia fenyegeti, emiatt ismét járunk mindenféle alter helyre
– közben az oviban beázás, rosszindulat, kajapara, majd egy jó hangulatú szülői értekezlet (ez utóbbi tényleg jó volt!)
– és most már a homlokomra írom: AMI NEM ÖL MEG, AZ MEGERŐSÍT!!!!

Még a decemberi GBT-n Ági kérdezte, hogy hogy csinálom? Hát neked üzenem Ági, hogy akkoriban az életem nyugodt, kiegyensúlyozott volt a mostani állapotokhoz képest. Amúgy meg nem vagyok szupergizi, nincsen apparátusom, aki segítene, leszámítva a Férjet, aki igen hősiesen helyt áll manapság, le a kalappal előtte itt a nagy internetes nyilvánosság előtt is! THANKS!

Ennek ellenére gyakran előfordul,
– hogy 11kor még én is üvöltő csecsemővel a karomban dirigálom a félháromévest és próbálok ebédet fakasztani, 1 óra alatt (persze több fogást, mert hiába még csak félhároméves, hogyhogy nincsen süti?!…),
– hogy ez (itthon- és pizsamábanlét) engem gyakran kiborít,
– hogy közben vállalkozni, alkalmazottakért felelősséget vállalni, adminisztrálni, telefonálni…. ultraszívás,
– hogy egyéb dolgokra (5 perc bambulás magam elé, sport, olvasás…) is legyen idő: megvalósíthatatlan,
– hogy a vasalnivaló (bármennyire is gyorsan vasalok) hetente minimum kétszer rámömlik és akkor minimum 2 órát elvesz az életemből az eltűntetése (továbbra sem értjük, hogy egy csecsemő érkezése, még ha sokat is bukik, miért 3szorozza meg a munkát),
– hogy az egyéb házimunkák és a folyamatos rendrakás a félhároméves és apja után valósággal kilúgoz,
– hogy mindeközben használhatatlan, kiégett, lelakott csajnak érzem magam, akin egy kozmetikus órákat tudna dolgozni, ha végre eljutna oda. IS.

De lassan itt a tavasz, úgyhogy félre a nyafogással, induljunk újra. Itt és most. Következzenek az elmúlt időszak receptjei, melyek túlnyomó részben a borsán ill. a Blikk Nők Konyhában meg is jelentek.

ÉS még a végére: a hétvégén viszont ismét ALKOTHATTAM a konyhában, aminek eredménye egy frenetikvacsi lett! Aztán a másnapi ebéd sem lett gyenge, szóval van remény:-))))

Pöttycsapat – ők is pizsiben

Azt gondolom, terhelhető vagyok. Bírom a stresszt. Ahogy B barátnőm mondta, a Bika aszcendensem miatt megy a robot vég nélkül, nem kattanok meg rajta. Nyomom. 3-4 óra alvás, persze két részletben, aztán 6 körül indul a nap. Ezen a héten már mindenféle hiperfasza dolog történt (ezeket most nem taglalnám, különösen a hétfő volt ütős. Ki is ütött…). És ez a piros csík itt alul??? Ez tényleg az i-re a pont. És még csak kedd éjszaka szerda van. De remek…

Azért persze van öröm is az ürömben. Például Pöttyöm jól van. Kis gyulladással ugyan, de jól van. Megtanultunk egy nótát S-től, aki a hajunkat alakítja emberire. Lehet rá segget rázni, vicces:-)
“Ha csurog a csam-csam* a Tankanyika taván,
Csurog a csam-csam és táncol egy fekete lány
Nevetve néz a majom a kislányka felé
Fügyefalevél a kombiné *
Tudod, kislány hogyha volna televízió
Ezt a táncot járná akkor minden viziló.
Ha csurog…(és mehet előről végestelen végig)”

*-???

Pöttyöm megtanulta szintén S-től a Mitmondtál?Kiskorsóbafingottál-t, amit mire az emeletre ért, már saját interpretációban vezetett elő (suttogva, mert nem szép): Mit kérdeztél-mit kérdeztél? Kiskancsóba fingottál. Igen jó, hogy jött S. De legalább a gyerek haja nem lóg szemébe, így inkább kislányra, mint bundzsikutyára hajaz.
Amúgy tegnap este visszaolvastam az aranyköpéseit (1 éves termés), amin remekül szórakoztam. Lehet ebből kellene blogot írni, nem a kajákból. Ó, pedig készült iszonyat finom, ROPOGÓS zabpelyhes keksz. Rizsliszt a titka.

Hozzávalók:
25 dkg zabpehely
10 dkg rizsliszt
1 tojás
15 barna cukor
16 dkg vaj
8 dkg mazsola
1 vaníliarúd kikapart magjai
1/2 tk szódabikarbóna
csipet só
2 ek víz

Mindent összedolgozok, aztán diónyi golyókat csípek a masszából, majd ellapítom. Sütőpapírral bélelt sütőlemezen 180 fokon 13 percig sütöm. Ha kihűl, már ropogós.

A kuglóf szavunk a német Gugelhupf szóból ered, mint ahogy a receptek is onnan vándoroltak Magyarországra. Már a 17-ik századból maradtak fent kuglóf receptek, azonban a sikerszériája a Biedermeier idején bontakozott ki igazán a polgári réteg körében. Sok-sok vaj, mazsola, mandula, dió került bele, a tetejét pedig porcukorral szórták meg vagy finom csokival vonták be. A tésztája lehet kelt vagy kevert. Én még igazán jó kuglófot talán ha kétszer ettem. Korábban létezett a száraz bolti (manapság már nem is látok effélét), amiből kispórolták a mazsolát, a vaníliát és a finom kakaóport. Ezt toltuk gyerekként, emiatt nem vágyakoztam majd 30 évig kuglóf után. Azonban mára újra felfedeztem magunknak, mivel a kuglóf remek reggeli/tízórai ill. uzsonna lehet, úgyhogy már csak a megfelelő állagot kellett legyártani hozzá. További előnye, hogy viszonylag nagy, ergo több napra meg van oldva a tízórai. Kelt tészta helyett most kevert tésztával dolgoztam. Összedobni időben sem nagy kunszt, azonban ez az alap darab is sorra veri a bolti társait. Finom, szaftos, mazsolás…

Hozzávalók:
30 dkg vaj (puha)
30 dkg túró
3 ek mascarpone
csipet só
15 dkg cukor
30 dkg liszt
3 tojás
1 cs sütőpor
1 citrom reszelt héja
18 dkg mazsola
fél dl rum
2 ek kakaópor
1 tk fahéj
szilvalekvár
20 dkg étcsoki a bevonáshoz

A vajat robotgéppel a cukorral habosra keverem, majd hozzáadom a mascarponét, a tojásokat, a túrót, a citromhéjat, a sót. A lisztet összekeverem a sütőporral, majd a masszához szitálom. A mazsolát a rummal megforralom (akár mikroban), majd ha kihűlt a tésztához keverem. A kuglófformát (ha nem szilikon) kivajazom és megszórom cukorral. A tészta felét a formába kanalazom, a maradékhoz keverem a kakaóport és a fahéjat és ezt a fehér tészta közé és rányomkodom. Vigyázz ragad! Nedves kanállal könnyedén eligazítható. 180 fokon 50 percig sült a kuglóf. Ha nagyjából kihűlt, rácsra borítjuk a formából és forró szilvalekvárral körbekenem. A csokit felolvasztom és a kuglófra kenem. Kihűtöm, szeletelem, befalom.

Eredetileg a borsán

Mint sok más hízlaló dolog, ez is a tengerentúlról származik. Hiába, odakint tudják mitől döglik a légy és mitől csúsznak fel a kilók. Gondoljunk csak a doughnutra, ami végülis egy sima fánk, de arrafelé nyakon öntik mindenféle színes-szagos mázzal. Azonban a csokicseppes süti (chocolat chip cookie) az valódi amerikai édesség, saját történelemmel.

A süti persze a véletlenek összejátszása révén született. 1933-ban a Toll House Inn tulaja Ruth Wakefield alkotta meg. 1936-ban szakácskönyve is megjelent a „A Toll House igazi és kipróbált receptjei” címmel, amiben szerepelt a ropogós csokis keksz receptje is, ami hamarosan az amerikai otthonok leggyakrabban készített sütije lett.
Wakefield tervei szerint a tésztába kevert csokidaraboknak el kellett volna, hogy olvadjanak, ehelyett ropogósan benne maradtak. A csoki történetesen Nestlé volt, így Wakefield nyélbe ütötte élete üzletét: a folyamatos, ingyenes csokicsepp szállítmányokért a Nestlé megkapta a receptet, amit a csokicseppek tasakjának hátuljára nyomtak. Azóta a recept számtalan variácóban újjászületett. Készülhet dupla csokival (tészta is csokis) vagy M&Ms golyókkal, dióval, mogyoróval, mindenhogyan finom.
Ideális társa a reggeli bögre tejnek.

Hozzávalók (nagyjából 50 keksz):
30 dkg vaj
15 dkg barna cukor (muscovado*)
15 dkg étcsoki
25 dkg földimogyoró
35 dkg liszt
csipet só
2 ek kakaópor (holland vagy belga)
2 tk szódabikaróna
15 dkg csokicsepp
2 tojás

Az étcsokit gőz felett (vagy mikróban vagy alacsony láng felett) felolvasztom. A vajat a cukorral felhabosítom. A mogyorót késsel vagy aprítógéppel durvára töröm. A lisztet, szódabikarbónát, kakaóport és a mogyorót összekeverem. A habos vajas cukorhoz hozzáadom a tojásokat, a csipet sót a száraz alapanyagokból álló keveréket, majd az olvasztott csokit és a csokicseppeket. A sütőt 180 fokra előmelegítem. A masszából kiskanálnyi adagokat teszek a sütőpapírral bélelt sütőlemezre és az előmelegített sütőben 13 percig sütöm őket. Ne barnuljon meg a széle, mert keserű lesz!
Tejjel, kávéval vagy csak magában ropogtatva is mennyei.

*muscovado cukor:
Finomítatlan nádcukor, sötét, nedves szemcsékből áll, mint a nedves kakaópor. Melaszt tartalmaz, így minden kakaós-kávés-teás dologba remekül használható.

Eredetileg a borsán

Az elmúlt hónapban különböző gasztroblogokon fel-fel bukkant a Marsbéli Bolt neve. Néhány szerencsés már kóstolhatta is a főztjüket. De ki forgatja a Marsbéli-fakanalat? Honnan jönnek? Tényleg a Marsról hozzák a kaját? Ezekről a fogas kérdésekről beszélgettem Koncz Andreával és Révai Júliával, a Marsbéli Bolt két szülőanyjával.

ÍB: Mindketten szerettek főzni? Gasztromán családanyák avagy séfek vagytok? Vagy ez csak pure business?
KA: Gasztromán családanyának aposztrofálnám magam. Minimális kiképzést kaptam Chef Makitól, aki tíz éve a barátunk.
RJ: Én csak a gyerekek óta főzök (5 éve kb.) rendszeresen, gasztrománnak semmiképpen nem nevezném magam, egyébként közgazdász vagyok.

ÍB: Hogy jött az ötlet, hogy kajakiszállítós céget csináltok?
KA: Két gyerek után nem találtam olyan állást, amihez kedvem lett volna. És akkor jött a Juli! Beszélgettünk, beszélgettünk, aztán egyszer csak nyakig benne voltunk.
RJ: Nekem ez már a második kísérlet, nagyjából egy éve volt egy boltunk a Fény utcai piacon, ahol hasonló ételeket próbáltunk eladni. Több évig ért bennünk (a férjemmel) a terv, sok külföldi helyet megjártunk Barcelonától Rómáig tanulás végett, amiket összegyúrva végül megszületett a Marsbéli Bolt. A Fény utcai piac erre nem volt vevő, pár hónap után bezártuk a boltot. Soha többet nem akartam főzni, idén szeptemberben állást próbáltam keresni a szakmámban, rájöttem, hogy lehetetlen, „kényszervállalkozóként” újra főzésre adtam a fejem.

ÍB: Építettetek egy hatalmas konyhát? Hányan dolgoztok a Marsbéli boltban?
RJ: Anyukám meg én vagyunk a biztos pont a konyhában, de most épül a csapat. De négynél többen soha nem leszünk, az biztos! Andi, és Kati a marketingben segítenek.

ÍB: Kaja a Marsról. Nagyon jó kis név! Ez kinek az ötlete volt?
KA: Öröklött, én már készen kaptam.
RJ: Én is imádom, bár az előző boltnál, aki meghallotta azt mondta, hogy valószínűleg a szörnyű név miatt mentünk tönkre – semmi köze az ételhez, kapszulákra asszociálnak, stb. -, de olyan erős érzelmeket (inkább negatív) váltott ki, hogy mindenki megjegyezte, tehát elértük a célunkat.

Andi és tündérkéi

ÍB: Mi a célotok ezzel a vállalkozással? Megmutatni, hogy lehet jót is plasztik dobozban házhoz vinni?
KA: Igen! Meg, hogy nem muszáj lepukkant kifőzdék lepukkant kajáját enni, vagy pizzát csak azért, mert egész nap egy íróasztal mögött ülsz.
RJ: Én nem vagyok ilyen térítős fajta, inkább csodálkozom és persze örülök, hogy tényleg sok embernek ízlik, amit főzünk.

ÍB: Honnan szerzitek az inspirációt a heti menükhöz? Szakácskönyv? Blogok? Saját receptek?
KA: Mindegyik, és sokat alkudozunk rajta:)
RJ: Csatlakozom Andihoz.

ÍB: Van kedvenc szakácskönyvetek?
KA: Az internet. Azon belül talán a.bbc.co.uk/food/, és persze mindenki barátja, a google. Keresek valamit, megnézek rá néhány receptet, aztán összekombinálom a szimpatikus elemeket.
RJ: Mindig az új a kedvenc, és a 20. szakácskönyvnek ugyanúgy örülök, mintha az első lenne. Jamie Oliver minden könyve megvan, és van egy francia, csak zöldséges könyvem is, ami szuper.

Juli és tündérkéi

ÍB: Karácsonykor milyen különlegességeket készítettetek? Mi volt a menü?
KA: 24-én és 26-án nem voltunk itthon, 25-én pedig ezt ettük:
előétel: gravlax (ez nekem különlegesség volt, és minden józan ész elenére úgy csináltam karácsonyra, hogy előtte nem próbáltam ki. ez hidegen, sokáig pácolt lazac, gyakorlatilag a pác főzi meg a húst, rengeteg kaporral, meglepett mennyire jó, ráadásul napokkal korábban kell bepácolni, és utána már csak tálalni:), pirítós, saláta
leves: zöldborsókrémleves piritott szalonnakockákkal
főétel: ánizzsal-teával füstölt kacsamell (ez talán még különlegesnek számít, viszonylag egyszerű és nagyon hálás recept), tamarindöntetes diós saláta, krumplipüré, 24-i maradék majonézeskrumpli és franciasaláta
desszert: tiramisu (plusz a mézeskalács, és a millió aprósüti, amit a Mamám sütött), ja, és házi bonbonok, kinai 5fuszeres volt a legkapósabb!:)
RJ: Karácsonyra nem különlegességet, hanem megszokottat, és előre elkészíthetőt választottam, nem akartam a konyhában tölteni az időt, és tavaly kiderült, hogy a gyerekek olyan eksztázisban vannak, hogy praktikusan nem is esznek semmit. Így lett a mindenki kedvence 4 órás sült kacsacomb aszaltszilvás-körtés párolt lilakáposztával és kacsazsíors tört krumplival, igazság szerint a sütire nem is emlékszem.

ÍB: Tervek 2010-re? Hova fejlődik a Marsbéli Bolt?
RJ: Szeretnénk kialakítani azt a néhány kisebb cégből álló vevőkört, ahol az embereknek számít a személyes kapcsolat, a friss, finom ebéd, akikkel naponta megbeszélhetjük mi ízlett, mi nem, mit főzzünk jövő hétre. Olyanok, mint a mostani vevőink, akiket szinte barátainknak tekintünk. Szeretnénk újabb termékekkel is bővülni, van egy csomó ötletünk, merre tovább, de ezekről még korai beszélni, először az ebédfőzést kell tökéletesen csinálni.

És, hogy miért is mutattam be őket?

Tetszik a lelkesedésük. Tetszik, hogy valami ÚJAT és JÓT szeretnének nyújtani. Végre egy olyan kajakiszállítós cég lépett a színre, akik VALÓBAN nagy hangsúlyt fektetnek a minőségre. A menüik egyáltalán nem hétköznapiak. Különleges, frappáns fogások kerülnek a menübe minden héten. Akadnak húsos és vega kaják is, ez utóbbi szintén örvendetes! Fiatalosak, lendületesek, nyomulnak a FaceBookon, blogot írnak, kíváncsiak a véleményekre, ebből próbálnak tanulni, fejlődni. És remek a humoruk!:-)
Remélem, lelkesedésük hosszú távon töretlen marad és ha éppen nincs lehetőségetek/kedvetek főzni, de ennétek valami jót, hát rendeljetek Tőlük!

Elérhetőségeik:
weboldal: http://www.marsbelibolt.hu
heti menü: http://www.marsbelibolt.hu/jovo-het
blog: http://www.marsbelibolt.blogspot.com